Magyarország területén mintegy 108 ezermilliárd forint értékű ásványkincs rejtőzik, amit érdemes volna kiaknázni és a gazdaságba irányítani. Az első lépés egy olyan egységes, digitális földtani tudásbázis összeállítása és elemzése mesterséges intelligenciával, amelyet könnyen elérhetnek a potenciális befektetők. Ezt a munkát kezdheti meg a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat annak a 203 millió forintos támogatásnak a segítségével, amihez a Tématerületi kiválósági program keretében jut nyertes pályázása révén.
Az intézet – amelynek jogelődjét 150 évvel ezelőtt alapították – elnöke, Fencsik Tamás a fejlesztést sajtótájékoztatón ismertetve elmondta, hogy az idők során összegyűlt kutatási anyagok különféle, többnyire sérülékeny adathordozóra kerültek: a két világháború közötti időszakban például olyan tintát használtak, amelynek a savtartalma marja a papírt, de a mágnesszalagokat sem örök időkre tervezték. Ezért is indokolt az adatokról másolatot készíteni.
Az Európai Unió koncepciója a küldetésalapú kutatóprogramok támogatása – ismertette Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára. Az idén nyújtható támogatásokra a tárca négy kategóriát jelölt meg, a tárgykörökön belüli társadalmi és gazdasági problémákra kereshetnek megoldást, adott esetben több kutatói terület együttműködésével. Forrásra lehetett pályázni az egészség, a kultúra és család, a biztonságos társadalom és környezet, valamint az ipar és digitalizáció témakörében felmerülő kihívások megoldására. A kiválósági program keretében összesen 14,6 milliárd forintot nyert el a földtani szolgálat mellett huszonöt egyetem és állami kutatóintézet – fejtette ki Szigeti Ádám.
Az első magyar kutatóintézet feladata a hazai földtani, bányászati, geofizikai információk összegyűjtése, értékelése, és hogy adott esetben a vállalkozások és befektetők rendelkezésére bocsássa – magyarázta Fencsik Tamás. – Földtani veszélyforrások, klímapolitikai kihívások megoldására is elemző anyagokat állítanak össze a munkatársak.