Fotó: Havran Zoltán
A szója esetében ugyanakkor a kezdeti lelkesedést viszonylag gyors visszaesés követte. Bár a területnövekedéssel párhuzamosan a hektáronkénti hozamok is emelkedtek – a korábbi 1,7-2,3 tonna helyett 2,4-3 tonnás átlagtermést értek el a gazdálkodók –, a program indulásakor sokaknak kellett csalódniuk. A szója ugyanis speciális környezeti feltételeket és termesztési módszert igényel. Az agrártárca szerint több évnek el kell telnie ahhoz, hogy a tapasztalatok alapján kialakulhasson az adott régióban sikeresen alkalmazható gazdálkodási gyakorlat, aminek köszönhetően eredményes lesz a szójatermelés. Az idén összességében mintegy hatvanezer hektáron vetettek szóját a gazdálkodók, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara előzetes becslése szerint 2,966 tonna hektáronkénti hozammal 177 ezer tonna körüli össztermés várható.
– Az eddigi időjárási viszonyok alapján továbbra is jó termésre számítunk, a hektáronkénti hozam várhatóan több megyénkben is jelentősen meghaladhatja a háromtonnás szintet – mutatott rá kérdéseinkre adott válaszában a minisztérium. – A területi és hozamadatok javulásának köszönhetően az országos szójatermés a 2014 előtti hetven-kilencven ezer tonnáról 2017–2018-ra 180-190 ezer tonnára nőtt, ami lényegében a kibocsátás megduplázódását jelentette – tájékoztatott a szaktárca. A Nemzeti fehérjeprogram célja, hogy minél több génmódosított, importszóját váltsunk ki egészséges és biztonságos hazai fehérjenövénnyel. Bár a szója esetében ugyanakkor az itthon megtermelt GMO-mentes termény egy része még mag formájában kikerül az országból. A cél ugyanakkor az lenne, hogy a lehető legmagasabb hozzáadott értékű, feldolgozott szója hagyja el az országot, akár olaj, dara vagy húskészítmények formájában.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!