Sok ezer nyugdíjas jut pluszpénzhez

Nyugdíjasok meglehetősen nagy csoportjának kedveznek azok a járulékszabályok, amelyeket tegnap szavazott meg az Országgyű­lés – mondta lapunknak Izer Norbert. Az adóügyi államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a változtatás nyomán évente több tízezer dolgozó időskorúnál maradhat összességében nagyjából húszmilliárd forint.

Nemcsak a nyugellátások nőnek, a dolgozó időseknek a nettó keresete is emelkedni fog Fotó: Teknős Miklós

A dolgozó nyugdíjasoknak kedvez a tegnap elfogadott új járuléktörvény – így vélekedett lapunknak a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára az előterjesztés megszavazása után.

Izer Norbert kifejtette: bármilyen keretek közt dolgozzanak is a kenyérkereső tevékenységet folytató idősek, jövő év közepétől nem kell járulékot fizetniük. A minisztériumi vezető magyarázatként kifejtette, hogy a jelenlegi szabályok szerint a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasok keresetéből ma már csupán a 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) vonják le, a munkavállalói járulékot nem.

Nemcsak a nyugellátások nőnek, a dolgozó időseknek a nettó keresete is emelkedni fog
Fotó: Teknős Miklós

A kedvezményt kiterjesztik a más formákban dolgozó nyugdíjasokra is, vagyis akár megbízással, akár más módon végzik a munkát az idősek, a munkavállalói járulékkal nekik sem kell majd foglalkozniuk.

– A változtatás érdemi megtakarítást jelent az érintetteknek – mondta Izer Norbert, aki egy példán is levezette a módosítás anyagi hatásait. Eszerint a bruttó százezer forintos bérből 71 ezer forint marad a nyugdíjasoknál, ha levonják belőle a személyi jövedelemadót és a járulékokat. Ha csupán az szja jön szóba, akkor 85 ezer forint jár az érintetteknek.

Százezer forintos bérnél egy év alatt tehát 168 ezer forint megtakarítással lehet számolni. – Több mint 36 ezer nyugdíjas dolgozik munkaviszonyon kívül, akiknek a szabályváltozás 14 százalékkal emeli jövőre a nettó fizetését – rögzítette az államtitkár, hozzáfűzve: a kormányzat számításai szerint a járulékmentesség kiterjesztése évente mintegy húszmilliárd forintot hagy az érintetteknél.

Izer Norbert szerint könnyen elképzelhető, hogy a kedvezményes rendelkezések alkalmazási körének bővítése révén akár tíz-húszezer nyugdíjas is visszatérhet a munkaerőpiacra. Várakozását az adóügyi államtitkár azzal magyarázta, hogy amikor az év elején a járulékmentességet bevezették a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasoknál, akkor hetvenötezer időskorú tevékenykedett ilyen formában.

Azóta számuk emelkedett, s ősszel már 115 ezer nyugdíjast foglalkoztattak munkaviszonyban a cégek. – Az új szabály egyébként a gazdasági szereplőknek is kedvez – jegyezte meg az államtitkár. Úgy vélekedett: a vállalkozások könnyebben vehetnek fel nyugdíjasokat, s így több évtizedes tapasztalattal bíró szakemberek kerülhetnek vissza a gazdaság vérkeringésébe.

Más fontosabb változások:

2020. július 1-jén egy teherré olvad össze a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék s a munkaerőpiaci járulék. Az egységes elvonást társadalombiztosítási járuléknak hívják, mértéke 18,5 százalék.

Jelenleg a másfél százalékos munkaerőpiaci járulékból nem lehet levonni a családi kedvezményt. Az egységes járulék kialakításával ez megváltozik: a teljes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz a gyermekek után járó kedvezmény.

Az új törvény összetett rendszert tartalmaz az úgynevezett potyautasok, vagyis azoknak a kiszűrésére, akik jogosulatlanul veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. A szabályok nyomán automatikusan és gyakorlatilag azonnal azonosítják majd az érintetteket.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke a mostani havi 7500 forintról január elsején 7710 forintra nő.