A katalánkérdés válhat döntővé

Minden idők legbizonytalanabb kimenetelű választása elé néz Spanyolország, miután Pedro Sánchez miniszterelnök költségvetési tervezetét elutasították, majd előrehozott választásokat írtak ki április végére. A spanyoloknál az egyik legforróbb téma ma Katalónia függetlenségének kérdése, amely döntő lehet a szavazásnál. Az ország azonban olyannyira megosztott a számos kis párt között, hogy elemzők csak annyit mernek mondani: bármi lehetséges.

Pablo Casado, a jobboldali Néppárt vezetője fogadja a partra szállt migránsokat. A bevándorláspolitika lehet a mérleg nyelve a voksoláson Fotó: Jon Nazca Forrás: Reuters

Pedro Sánchez tegnap mindössze kilenc hónap kormányzás után jelentette be, hogy Spanyolországban előrehozott választásokat tartanak április végén. A kormányfő azt követően döntött így, hogy a parlament szerdán nem fogadta el az általa előterjesztett ­2019-es költségvetési tervezetet. Sánchez kisebbségben vezeti Spanyolországot, és mivel nem sikerült megegyeznie a katalán függetlenségi pártokkal, elveszett a kellő többsége a parlamentben.

„Most először megnyerheti a választást, de paradox módon el is hagyhatja a miniszterelnöki rezidenciát” – írja a kormányfőről az El País spanyol lap cikke, utalva arra, hogy bár a szocialisták első helyen állnak a közvélemény-kutatásokban, nincsenek nyerő helyzetben.

Sánchez, a profi kosárlabdázóból lett közgazdász-politikus tavaly júniusban került az ország élére, de nem választás által. Az akkori jobboldali kormánnyal szemben komoly elégedetlenség alakult ki, amelyet bizalmatlansági indítvány követett Mariano Rajoy miniszterelnökkel szemben. Ennek parlamenti megszavazásával került Rajoy helyére Pedro Sánchez.

A 46 éves baloldali politikus elvitathatatlanul új színt hozott Madridba: női többségű kormányt nevezett ki, és hamarosan a befogadás utolsó mentsváraként vált ismertté uniós szinten. Mivel a katalán függetlenségiek támogatásával került a hatalomba, Sánchez hamarosan tárgyalásba kezdett velük, azt hirdetve, hogy politikai úton kell megoldani a konfliktust. Az optimistán induló folyamat hamarosan falakba ütközött: a katalánok ugyanis egy Madrid által elismert függetlenségi referendumot akarnak tartani, Sánchez szerint pedig ez alkotmányellenes. Bár a kormányfő semmiféle jogi engedményt nem tett Barcelona számára, azonban a barátságosabb hangnem miatt sokan Spanyolország árulójának titulálták.

Fokozza a feszültséget, hogy a két évvel ezelőtti katalán függetlenségi népszavazás megszervezése miatt letartóztatott politikusok pere a napokban kezdődött el, és ügyükben áprilisra akár döntés is születhet. A függetlenségi pártok mindenesetre – megegyezés híján – kihátráltak Sánchez mögül: megvonták a támogatásukat a 2019-es költségvetéstől.

De nem ez az egyetlen kérdés, ami miatt a baloldali miniszterelnök alatt rezeg a léc. A tény, hogy tavaly nyáron befogadta a mindenki más által elutasított Aquarius migránshajót, újabb folyamatokat indított el. Bár a spanyolok az unió egyik legbefogadóbb népe, a menekülttáborok telítettsége miatt egyre erősödtek az elégedetlen hangok.

Pablo Casado, a jobboldali Néppárt vezetője fogadja a partra szállt migránsokat. A bevándorláspolitika lehet a mérleg nyelve a voksoláson
Fotó: Reuters

Talán ezzel is összefüggésbe hozható, hogy tavaly Andalúziában megjelent a parlamentben egy szélsőjobboldali párt, a Vox. Ez történelminek számít Spanyolországban, ahol a Franco-éra óta nem került be szélsőjobbos erő sem parlamenti, sem tartományi törvényhozásba. Így történhetett meg, hogy a szocialisták bástyájaként ismert autonóm közösségben összefogott a „három jobb”, vagyis a tradicionális, a centrista és a szélsőségesebb jobboldali párt, és magukhoz ragadták a kormányrudat.

Elemzők a legvalószínűbb forgatókönyvként említik e három jobb szövetségének győzelmét az országos választáson is. A felmérések szerint a Néppárt (PP) 21, a centrista Ciudadanos (Polgárok) 18, a Vox pedig 11 százalékot kapna ma, és így éppen megszerezhetik a parlamenti többséget. Pozíciójukat erősíti, hogy – január végi felmérések szerint – a legnépszerűbb spanyol politikus ma a Ciudadanos fiatal vezetője, Albert Rivera. A miniszterelnök-jelöltjük egyébként nem ő lehet, hanem a második helyen álló, szintén fiatal Pablo Casado, a jobboldali Néppárt új vezetője. Casado kiemelte, hogy pozitív kampányt szeretne folytatni, és célja, hogy megfelelő többséggel vezessék Spanyolországot. „Választanunk kell, hogy egy olyan kormányt akarunk, amely tárgyal a katalánokkal, vagy egy olyat, amely a 155. cikkely alapján kormányoz” – fogalmazott, utalva arra a törvényre, amely szerint ha egy tartomány nem jogszerűen jár el, a spanyol kormány átveheti a régió irányítását.

Nincs azonban kizárva az sem, hogy mégis a baloldali pártok erősödnek meg. A Szocialista Párt (PSOE) jelenleg 22-24 százalékon áll, és szövetségese, az Unidos Podemos (Együtt Képesek vagyunk rá) pártszövetség 15-öt kapna, ha ma tartanák a szavazást. Elemzők szerint kormányalakításuk épp annyira valószínű, mint amennyire valószínűtlen.