
Fotó: MTI/Komka Péter
Az ügy a mai napig rendezetlen Magyarország és Szlovákia között. Ugyanazon Benes-dekrétumok alkalmazása miatt a németeknek már megtették a bocsánatkérést, ám ezzel a mai napig adósok a magyaroknak. Sőt, 2007. szeptember 20-án a szlovák parlament elfogadta azt a határozatát, amelyben kimondta a dekrétumok érinthetetlenségét. A dekrétumokból „eredő jogi és tulajdonviszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok” – állt a határozatban, amely nagy felháborodást váltott ki nemcsak a felvidéki magyarok körében, de Magyarországon és az Európai Parlamentben is.
Az Európai Parlament petíciós bizottsága az utóbbi években két petíció alapján kezdett foglalkozni az üggyel. Két és fél évvel ezelőtt a bizottság levelet küldött Szlovákiának azzal, hogy a Benes-dekrétumok kérdésének rendezését mérlegelhetné a cseh minta alapján. Jirí Paroubek, Csehország akkori miniszterelnöke tizenhárom éve, a csehországi Coexistentia-Együttélés Politikai Mozgalom elnökének, Kocsis Lászlónak írt válaszlevelében követte meg a csehországi magyarokat a második világháború után őket ért jogsérelmekért.
Kocsis László lapunknak elmondta, hogy nagyra értékelte ezt az egyedülálló politikai gesztust, de ennél többet várt a kormányfőtől. „Ugyanis a 2005. november 17-i levelemben arra is kértem Jirí Paroubek miniszterelnököt, hogy a bocsánatkérést a törvényhozás vonalán is támogassa annak minden jogi következményeivel. Azonban ezt már nem vállalta el, azzal a magyarázattal, hogy az úgynevezett kárpótlási törvényhozás az egyes nemzeti kisebbségek viszonyában a cseh politikai spektrumban nem látszik átjárható megoldásnak” – fejtette ki Kocsis.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!