A lengyel-magyar barátság napja alkalmából megtartott államfői találkozót követő sajtóértekezlet után a kielcei táncszínházban rendezett gálaesten Andrzej Duda a legmagasabb lengyel állami kitüntetést, a Fehér Sas-rendet adományozta Áder Jánosnak, a Lengyelországért kifejtett kimagasló tevékenységért, a lengyel-magyar együttműködés fejlesztéséért.
Áder János ezt követő beszédében felidézte: a Fehér Sas-rendet korábban mások mellett Józef Pilsudski, Lengyelország két világháború közötti kormányzója kapta. A kitüntettek közül kiemelte továbbá Karol Wojtylát, aki később II. János Pál pápa néven vezette a katolikus egyházat.
„Harmadik kitüntetett pedig elődöm, nagyrabecsült tanárom, Mádl Ferenc, Magyarország korábbi köztársasági elnöke”
- idézte fel Áder János.
Felszólalásában Áder János a házigazda szerepét betöltő Swietokrzyskie (Szent Kereszt) vajdaság történetéből felidézte: a térség neve és címere is „arra az ősi kettős keresztre utal, amelyet (a vajdasági központhoz, Kielcéhez közeli) Szentkereszt-hegyi kolostorban Szent Imre ajándékaként őriznek”. Az államfő által említett kereszt a Jézus keresztfája darabkáit őrző ereklyetartót díszíti, amely a helyi hagyomány szerint Szent Imrétől ered.
„A kölcsönös tisztelet és szoros barátság, amely már Szent Imre idejében is összefűzte Magyarországot és Lengyelországot, ezer éves” – szögezte le az elnök.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A lengyel-magyar barátság hagyományáról beszélve, Áder János kiemelte két második világháborús vértanú emlékét: a magyar részről a lengyelországi menekültek mentésében részt vevő Esterházy Jánost, a lengyel részről pedig a Szent Maximilian Kolbe ferences atyát.
Felidézte: Marek Jedraszewski krakkói érsek tavaly vállalta Esterházy János boldoggá avatásának ügyét, a per posztulátora az Egerben szolgálatot teljesítő Pawel Cebula lengyel minorita atya lett.
A lengyel-magyar barátságnap előzményei 2006. március 24-re nyúlnak vissza, amikor Lech Kaczynski lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben felavatta a magyar-lengyel barátság köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol. A barátságnapot azóta évente, felváltva Magyarországon és Lengyelországban rendezik.