A szkeptikus minimalisták táborát képviselő Naaman profeszor, a Tel-avivi Egyetem vezető régésze viszont óvatosságra int: szerinte az i.e. 10. században épült vár még nem bizonyítja, hogy Júda királysága valóban létezett ekkor, mert szerinte Kajafa is lehetett egy kánaánita erődítmény, melynek semmi köze Jeruzsálemhez, és Lakist sem feltétlenül Roboám építtette, lehetett akár egy filiszteus uralkodó is.
Közben a szakemberek Lakisban feltártak egy agyagból készült négyszarvú oltárt is, amely a várfalnál később, a 8. vagy a 7. században készülhetett, és a legrégebbi, Júdában megtalált oltár. Ez egyben tanúsítja, hogy ebben a korban Júda zsidói nem csak a jeruzsálemi Szentélynél gyakorolták vallási rítusaikat. Az oltár ugyanakkor megfelel Jósaiás júdai királynak a Bibliában is említett vallási reformjának, amely éppen az efféle gyakorlat ellenében született, és kizárólagossá tette Jeruzsálem vallási szerepét az áldozatok bemutatásában.
Lakis városának romjait az utóbbi nyolcvan évben – megtalálása óta – több régészeti expedíció is kutatta. A várost először az egyiptomi Amarna-levelek említik, amelyek szerint az i.e. 14. században, a zsidó törzsek megjelenése előtti kánaáni időszakban jelentős, erős városállam lehetett a júdai hegyek tövében, az Egyiptom felé vezető út mentén.
Az i.e. 12. században a várost lerombolták, de Roboám király idején, az i.e. 10. században ismét felbukkant előbb a Bibliában, és most már a régészeti feltárások alapján is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!