Nem az amerikai kémkedésellenes törvény alapján, államtitkok kiszivárogtatásért, hanem törvénytelen számítógépes behatolás elősegítéséért emeltek vádat az Egyesült Államokban Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál csütörtökön, Londonban őrizetbe vett alapítójával szemben. Ez most nyilvánosságra került bírósági iratokból derül ki, és az a jelentősége: az amerikai ügyészek így akarják megkerülni, hogy Assange jogi védelme az Egyesült Államok alkotmányának a sajtó szabadságát védő első kiegészítésére épülhessen.
A The New York Times tegnapi beszámolója szerint a vádirat idén márciusi keltezésű, és Donald Trump jelenlegi elnök adminisztrációján belül is viták folytak azzal kapcsolatban, mi alapján vonják felelősségre az ausztrál állampolgárságú férfit, aki 2010-ben Bradley (nemátalakító műtétje óta Chelsea) Manninggel, az amerikai hadsereg egykori elemzőjével összejátszva szivárogtatott ki mintegy félmillió washingtoni diplomáciai táviratot. Manninget 35 év börtönre ítélték, de 2017-ben Barack Obama távozó elnök mérsékelte a büntetését, így hét esztendő elteltével szabadulhatott.
Fotó: MTI/AP/Matt Dunham
Most nemcsak az amerikai politika, de az egész világ azt vitatja, milyen büntetést érdemel – ha egyáltalán érdemel – Assange, aki az igazságszolgáltatás elől menekülve hét évet rejtőzködött Ecuador londoni nagykövetségén. Hillary Clinton – Trump demokrata párti ellenfele a 2016-os elnökválasztáson – azt mondta: az a minimum, hogy a férfi feleljen tetteiért. Ennek az a háttere, hogy a Demokrata Párt elektronikus levelezését az elnökválasztási kampány idején megszerezték az orosz hírszerzéshez köthető hekkerek, a WikiLeaks pedig nyilvánosságra hozta a dokumentumokat. Trump a kampánya hajrájában gyakran méltatta Assange-t, most azonban visszafogottan reagált a férfi őrizetbe vételére. Mint mondta, az ügy nem tartozik rá.
A 47 éves Assange egyelőre brit őrizetben marad, mert még régebben megsértette óvadék elleni szabadon bocsátásának feltételeit. A brit hatóságok pedig ezt immár szankcionálni is tudják, miután Ecudaor megvonta diplomáciai mentességét, így a londoni rendőrök kirángathatták őt a latin-amerikai ország külképviseletéről. De további sorsa elhúzódó jogviták tárgya lehet, mert a britek várhatóan mérlegelni fogják az amerikai kiadatási kérelmet, amit Assange jogi úton támad meg. Ezen kívül hírek szerint Svédországban is leporolják az aktákat az Assange-zsal szembeni, nemi erőszakra vonatkozó váddal kapcsolatban. Ha Londonba két kiadatási kérelem is befut, a briteknek azt is mérlegelniük kell, melyiknek tegyenek eleget. Azt is latolgatják, fenyegetheti-e Assange-t halálbüntetés az Egyesült Államokban.
