– Érez-e köteléket a magyar és a brazil kormány között?
– Igen, egyértelműen. Számos kapcsolódási pont van Jair Bolsonaro brazil elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő programja között. A brazil államfő régóta híve Orbán Viktornak, személyesen is jelen volt a miniszterelnök Bolsonaro beiktatásán Brazíliában, akkor találkozott is egymással a két politikus. Fontos ez a nagyon hasonló világnézet, hogy a nemzeti identitás kell hogy az alapja legyen az ország fejlődésének, hogy olyan társadalmunk legyen, amelynek tagjai büszkék az elért eredményeikre, az örökségükre. Ezeket az értékeket hirdetnünk kell, én pedig úgy érzem, a közösen vallott értékek kihatással vannak a konkrét együttműködésekre is a gazdaság területén is.
– Ön a nyugati értékek képviseletét és megóvását tartja fontosnak. Mit jelent nyugatinak lenni? Ha a térképre nézünk, azért van némi távolság Brazília és Magyarország között.
– Ez igaz. De mégis hiszem, hogy Magyarország és Brazília ugyanazokon az alapokon nyugszik, ez pedig a görög filozófia, a római jog és a zsidó-keresztény vallás. Ez nagyon erős alap. Természetesen más történelmi fejlődésen mentünk keresztül, Brazíliában ott van a gyarmati múlt, amely Magyarország esetében hiányzik. A nyugati világban meg lehet tartani a nemzetek, kultúrák különbözőségét. Brazília az örököse az európai középkornak, hiszen mondhatjuk, hogy mi nem a mai, hanem a középkori Portugáliából származunk, és számos olyan hagyomány nálunk még élő, amelyik Portugáliában már kiveszett. Talán Magyarország és Brazília is távolabb van a nyugati civilizáció hagyományos középpontjától. Az én hazám nyilván jóval távolabb, mint az önöké, de mi és önök is tudjuk, mit jelent e civilizáció letéteményesének lenni.
– Változhatnak ezek a hagyományos központok?
– Változhatnak és változnak is, a dinamikus országok pedig befolyást szerezhetnek. A nyugati civilizáció túlságosan is mélyen elmerült a nemzetállamok utáni korszakban, ahol már nem számít, mi a múltad és ki vagy, kizárólag a gazdasági hatékonyság. Nem hiszem, hogy ezt bárhol bármely nemzet szeretné. Világszerte van egy hatalmas szakadék az emberek, valamint az uralkodó elit, a gazdasági vezetők és a média szándékai között. Pedig a demokrácia erről szól, hogy az emberek beleszólhassanak, miként akarnak élni. A nagy nyugati demokráciák az utóbbi időben nem adtak lehetőséget arra az embereknek, hogy kifejezhessék véleményüket. Ez a helyzet pedig lassan változik. Az Egyesült Államokban egyértelműen, mégpedig Donald Trump megválasztásával. De ez a jelenség látható Európában és Latin-Amerika egyes országaiban is, ahol sokkal jobban figyelnek a társadalom érzéseire, s nem mondja meg nekik az elit, hogyan érezzenek és hogyan akarjanak élni.