Weber most már közelebb hozná Európát az emberekhez

Közelebb kell hozni Európát az állampolgárokhoz, hogy ne érezzék azt, Brüsszelben a fejük fölött, nélkülük döntenek – jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt listavezetője a csúcsjelöltek szerda esti vitáján.

A brüsszeli rendezvényen Weber elmondta, hogy véleménye szerint a párttársának számító Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság jó munkát végzett, de ő az „új kezdet” jelszavával irányítaná a testületet.

A migráció kapcsán hangsúlyozta: egyedül a közös megoldás lehet eredményes, teljes mértékben vissza kell szerezni a külső határok feletti ellenőrzést, meg kell erősíteni az uniós határ- és partvédelmi ügynökséget (Frontex), ezek mellett azonban nem szabad megfeledkezni a humanitárius felelősségről sem, és stabilizálni kell a helyzetet Afrikában. Hozzátette, ez utóbbi témához önálló biztosi tárcát rendelne.

Aláhúzta, hogy 2050-re klímasemlegessé kell tenni Európát, amihez azonban konkrét lépésekre, innovációra lenne szükség. Megemlítette azt is, hogy át kell térni az egyhangúról a minősített többségi döntéshozatalra a tagországok kormányainak tanácsában.

Weber figyelmeztetett, hogy a nacionalizmus, az egoizmus visszatért a kontinensen, ezért mielőbb határozottan fel kell venni a harcot az integrációt lerombolni kívánók ellen, illetve demokratikusabbá kell tenni az EU-t, mivel azt az emberek jelenleg nem érzik magukénak. Megismételte korábbi javaslatait egy, az alapértékeket megsértő tagállamok elleni hatékony fellépést biztosító, független mechanizmus felállításáról.

Frans Timmermans, az európai szociáldemokraták csúcsjelöltje azon véleményének adott hangot, hogy tévednek a status quo védelmezői, számos téren reformokra van szükség.

Kiemelte, minden tagországban be kellene vezetni a minimálbért, azt a mediánjövedelem legalább 60 százalékában meghatározva, minden európai fiatalra ki kellene terjeszteni az Erasmus-programot, 16 évre kellene leszállítani a választókort, tovább kellene dolgozni a nemek közötti egyenlő bérek megteremtésén, ki kellene kényszeríteni a jogállamiságot minden tagállamban és prioritássá kellene tenni az éghajlatpolitikát.

A menekültügyről szólva úgy fogalmazott, hogy Európa minden alkalommal elveszíti lelke egy darabját, amikor meghal egy menedékkérő a Földközi-tengeren.

Beszélt a szolidaritás szükségességéről is, leszögezve, az nem „á la carte menü”. Hozzátette, előbb-utóbb a belső határellenőrzések visszaállításával fog járni, amennyiben egyes kelet- és közép-európai országok továbbra is elutasítják a szolidaritást, márpedig ezt el kellene kerülni.

Timmermans veszélyesnek nevezte, hogy olyan elnöke van az Egyesült Államoknak, aki Európa megosztására és meggyengítésére törekszik, és akik őt támogatják, azok szerinte nem a kontinens érdekeit tartják szem előtt.

Elismerte, hogy a populista erők előretörése a fősodorbeli pártok felelőssége is, és közölte, konstruktív javaslatokkal kell előállni a szavazók visszaszerzése érdekében. A megosztó politika miatt az Egyesült Királyság ma úgy néz ki, mint a Trónok harca szteroidokon – fogalmazott a népszerű amerikai sorozatra utalva.

Jan Zahradil, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció listavezetője egy lefokozott, decentralizált EU-ról beszélt, amely tiszteletben tartaná a nemzetek szuverenitását, amely kevesebbet tesz, de jobban, és amelyben Brüsszel nem oktatná ki a tagállamokat.

Elutasította a kötelező menekültügyi kvótákat, amelyek szerinte nem működtek, csak mélyítették a keleti-nyugati szakadékot.

A klímaváltozás ellen szociálisan fenntartható, fokozatos fellépésre lenne szükség, irreális célkitűzések nélkül – mondta.

A csúcsjelölti rendszert amúgy elutasító liberálisok képviseletében Margrethe Vestager aláhúzta, hogy a globális felmelegedés elleni harc fokozásával munkahelyek milliói jöhetnek létre, számos szükséges technológia pedig már létezik, ezért nem szabad tovább várni a cselekvéssel.

Kifejtette, hogy a migráció területén hosszú távú, közös megoldás kell, ugyanis a jelenség nem fog megszűnni. Beszélt emellett az álhírek elleni küzdelemről és egy nemileg kiegyensúlyozott Európai Bizottság felállításáról is.

Ska Keller, a zöldek két jelöltjének egyike teljességgel elfogadhatatlannak minősítette, ami a Földközi-tengeren történik, és kijelentette, hogy uniós kutatási és mentési műveletre van szükség. Szerinte a menekültügy terén a szolidaritást és a felelősség megosztását kell támogatni.

A körülbelül másfél órás, interneten és számos tagállami közszolgálati televízióban élőben közvetített vita fő témája a migráció, a nemzetközi kereskedelem, az adó- és versenyjog, a fiatalkori munkanélküliség, a klímaváltozás, illetve a populizmus és a demokrácia volt.

A rendezvény valamivel élesebb hangulatú volt, mint a korábbiak, több témában is szócsata alakult ki.

A jövő heti EP-választásokat megelőző utolsó csúcsjelölti vitán a mostani frakciók közül mindegyik képviseltette magát, kivéve a Szabadság és Nemzetek Európája, illetve a Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom nevű csoportokat.