Dzsihadista gyerekeket szállított haza Hollandia

Két, már Szíriában született gyermek visszafogadásán háborodtak fel Hollandia bevándorlásellenes pártjai. A probléma ennél sokkal összetettebb, ugyanis Európának több mint hétszáz hasonló „gyermeke” lehet a válságrégióban.

Afgán fiú gépkarabéllyal az Iszlám Állam falfelirata alatt. Felnőttjátékok Fotó: MTI/EPA

– Ők nem fognak támadásokat végrehajtani – ezzel a mondattal nyugtázta Stef Blok holland külügyminiszter két kisgyermek Szíriából Hollandiába történt szállítását. A két-, illetve négyéves gyermekek holland, időközben muszlimmá vált anyától és belga apától születettek. Anyjuk még az év elején életét vesztette Északkelet-Szíriában, apjuk pedig már korábban meghalt a harcokban.

A NOS holland közszolgáltató szerint a holland állam hétfőn jelentette be, hogy a polgárháborús országban működő francia csapatoktól „kapta kézhez” a gyermekeket, akik tizenkettő francia árvával együtt Párizsban landoltak. Az állampolgársággal bíró kicsiket most Hollandia veszi gondozásba, részben a nemzetközi, gyermekek jogai­ról szóló egyezményekre hivatkozva.

Stef Blok külügyminiszter a héten a hágai alsóházban kapott hideget-meleget az árvák befogadása miatt. A bevándorlásellenes pártok – köztük a holland Szabadságpárt és a Fórum a Demokráciáért – elsősorban biztonsági kockázatot tulajdonítottak az ügynek, míg a liberális D66 azt kifogásolta, hogy a kormány nem transzparens a „birtokában lévő” dzsihadista gyermekekkel kapcsolatban.

Afgán fiú gépkarabéllyal az Iszlám Állam falfelirata alatt. Felnőttjátékok
Fotó: MTI/EPA

A Mark Rutte miniszterelnök vezette VVD jobbközép-liberális kormánypárt egyébként szintén azon a véleményen van, hogy a válságrégióban kellene elbírálni a terrorgyanús eseteket, ám a szóban forgó üggyel kapcsolatban leszögezte: a gyermekek kiskoruk miatt részesültek különleges elbírálásban. – Nagyon fiatal személyekről van szó, akik biztosan nem radikalizálódtak és nem fognak itthon támadásokat végrehajtani – mondta Blok az őt faggató képviselőknek, hozzátéve: a fő szabály viszont nem változik, Hollandia nem szándékozik gyermekeket hazahozni tucatszámra a Közel-Keletről.

Egyébként a holland terrorellenes egységek korábban a kilencéves kort határozták meg a radikalizáció szempontjából vízválasztó korként.

A hatóságok körülbelül 175-re teszik a konfliktuszónában élő, holland állampolgárságú kiskorúak számát, ám az adat a valóságban jóval nagyobb lehet.

Természetesen más európai államokat is érint a probléma, a németeknek például közel háromszáz „dzsihadista bébijük” van a Közel-Keleten. Az ügyben vizsgálódó Europol tavaly nyáron ­ már 730-ra becsülte a válságrégió­ban, az utóbbi években született „európaiak” számát. Legutóbb a brit ­Shamima Begum ügye világított rá a probléma összetettségére: a Nagy-Britanniában született, bangladesi származású lány egy holland dzsihadistához ment hozzá Szíriában, és születendő fiának egészségügyi állapotára hivatkozva akart visszatérni a szigetországba. A gyermek napokkal a születése után meghalt, Begumot pedig azóta sem engedték vissza Nagy-Britanniába.