Boris Johnson ma Berlinben Angela Merkel német kancellárral, holnap pedig Párizsban Emmanuel Macron francia elnökkel is találkozik, hogy nyomatékosítsa: ameddig az ír tartalék megoldás az alkuban marad, a britek nem ülnek vissza a brüsszeli tárgyalóasztalhoz.
Mi a tartalék megoldás?
A brit kormány és az Európai Bizottság által tavaly novemberben tető alá hozott, Nagy-Britannia EU-kilépésének feltételeit rögzítő megállapodás részeként a felek igyekeztek kiküszöbölni azt, hogy az uniót Nagy-Britanniával együtt elhagyó Észak-Írország és az Ír Köztársaság között újra fizikai határ létesüljön. Az átjárhatóság fenntartása az észak-írországi béke záloga. A konfliktusnak véget vető 1998-as nagypénteki békeegyezmény értelmében ugyanis az 500 kilométeres szárazföldi határszakaszon megszabadultak az őrtornyoktól, a szögesdrótos úttorlaszoktól, véget értek az igazoltatások, amelyek korábban a mindennapi élet részei voltak. A Brüsszel és az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormánya között létrejött alku ezért úgy rendelkezik, hogy amennyiben a brit kilépést követő átmeneti időszakban nem sikerül egyezségre jutni Nagy-Britannia és az EU jövőbeni gazdasági-kereskedelmi kapcsolatairól, életbe lép az úgynevezett ír tartalék megoldás. Ennek értelmében Nagy-Britannia határozatlan ideig tagja maradna a vámuniónak, míg Észak-Írországra továbbra is érvényesek maradnának az egységes európai piac bizonyos szabályai, hogy ne kelljen visszaállítani a határellenőrzést az Ír-szigeten. Magyarán: Észak-Írországot vámügyi szempontból leválasztják az Egyesült Királyságról. Emiatt mondott le a May-kormány több tagja, akik a brexit elárulását, a tényleges függetlenség visszaszerzésének megakadályozását és az ország területi szuverenitásának megsértését látták a megállapodásban. (K. Z.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!