Bár Argentínában nagyrészt európai bevándorlók élnek, a napi két műszak vállalása vagy a kiskorúak munkavállalása természetes jelenségnek számít, hiszen – ahogy a helyiek mondják – „ez azért még a harmadik világ”.
A dél-amerikai ország évtizedek óta hullámvasútként ingadozik: a szociális juttatásokat szóró, nacionalista baloldali, illetve a piacok megnyitására törekvő, megszorító intézkedéseket végigvivő jobboldali kormányok váltógazdasága ez.
Az ország most újra lejtmenetbe kapcsolt: míg két évvel ezelőtt az argentin turisták még hetykén költhették a sokat érő pénzüket Németországban, most a lakosság többségének már tejre sem telik. Mauricio Macri elnök tegnap olyan jogszabályt írt alá, amely korlátozza a külföldi devizavásárlásokat.
Az intézkedés a nagyobb exportvállalatokat többek között arra kötelezi, hogy Argentínában váltsák be tartalékaikat, a magánszemélyek számára pedig havi tízezer dollárban maximálták a devizavásárlást. Az intézkedés illeszkedik Macri nagyszabású reformcsomagjába, amellyel a gazdasági összeomlást akarja elkerülni. Alig két hete jelentette be, hogy húsz százalékkal megemeli a béreket, befagyasztja az üzemanyagárakat, összesen 17 millió dolgozó és családtagjai helyzetén könnyítve ezzel.
Szakértők szerint azonban túl későn érkezett a csomag. Az elnök azért kapkod, mert az augusztus 11-i előválasztásokon súlyos, 15 százalékpontos vereséget szenvedett peronista ellenfelével, Alberto Fernándezzel szemben. A baloldali elnökjelölt győzelme pánikot okozott a piacokon, egy nap alatt 30 százalékot zuhant a peso dollárhoz viszonyított értéke. A helyi tudósítások szerint kisebb káoszhoz vezetett, hogy az argentinok megrohamozták az üzleteket, remélve, hogy még régi árakon tudnak vásárolni, miközben a boltosok egy része ki sem nyitott, várva, mit hoz a fizetőeszköz zuhanása.
A pénzügyi világ azért aggódik, mert amennyiben Fernández nyeri meg az októberi elnökválasztást, félresöpörheti Macri reformjait. Márpedig a jelenlegi elnök az argentinok által leginkább gyűlölt eszközhöz nyúlt, és tavaly egy 57 milliárd dolláros segélyt vett fel a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Szakértők attól tartanak, a peronisták – ahogy korábban már többször is megtették – kitáncolnának az IMF-megegyezésből, és újra akarnák tárgyalni a megállapodást. Macri 2015-ben került hatalomra, a korrupciós ügyek miatt megtépázott Cristina Kirchner utódaként, a gazdaság helyreállítását, átláthatóságot ígérve.