– Vannak olyan országos tendenciák, amelyek függetlenek attól, hogy Nyugat- vagy Kelet-Németországban tartanak tartományi választásokat. Az egyik a Zöldek megerősödése, a másik az AfD-é. Az AfD viszont egy idő után eléri az üvegplafont, ami fölött nem tud növekedni: hiába jók az eredményei, nem tud kormányzó erővé válni, mert a tömegpártok nem hajlandóak koalícióra lépni vele – mondta lapunknak Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.
Fotó: Reuters
A szakértő szerint az AfD frusztrációs felületet képez számos keletnémet állampolgár számára, akiknek az első sokkot a rendszerváltás jelentette: a nyugatnémet struktúrákba való betagozódás, a gyárak bezárása, a munkahelyek elvesztése.
Aztán jött a 2008-as gazdasági válság, majd az utolsó csepp a pohárban a 2015-ben kezdődött menekültválság volt, amikor a polgárok úgy gondolhatták: mi sem tudtunk még beilleszkedni, de már jönnek az újak – véli Molnár Tamás Levente.
Leszerepelt a Die Linke
Az AfD az új vezető regionális párt Kelet-Németországban – mondta a Passauer Neue Presse napilapnak Jürgen W. Falter közvéleménykutató. Szerinte az AfD begyűjtötte a protesztszavazatokat, megnyerve magának az elégedetlen választókat és átvéve ezt a szerepet a Die Linkétől, a keletnémet kommunista állampárt utódjától. A Die Linke valóban rosszul szerepelt, Szászországban 18,9-ről 10,4 százalékra csökkent a támogatottsága, míg Brandenburgban 18,6-ról 10,7-re. Dietmar Bartsch, a párt társfrakcióvezetője katasztrófának nevezte szereplésüket, mondván, nyilvánvalóvá vált: már nem őket vélik érdekeik képviselőjének a keletnémetek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!