Az Európai Bizottság már a nyár közepén vázolta a jogállamiságra vonatkozó új elképzeléseit, amelyet tegnap Frans Timmermans, a testület első alelnöke mutatott be az Európai Parlament illetékes szakbizottságában.
A LIBE ülésén Timmermans elmondta: a jövőben évente vizsgálnák a tagállamokban jelentkező jogállamisági kockázatokat, így biztosítva, hogy valamennyi EU-országban tiszteletben tartsák a demokráciát és az alapjogokat.
A holland politikus egyúttal felszólította a parlamentet és a tagállamok tanácsát, hogy mielőbb kössék össze az uniós pénzek sorsát a jogállamiság tiszteletben tartásával. Ezt nemcsak a magyar kormány, de több kelet-közép-európai állam is ellenzi, mondván: az Európai Bizottság teljes mértékben átpolitizálja a kérdést. Mint emlékezetes, hazánk és Lengyelország ellen jelenleg is szankciós eljárás zajlik az EU-szerződések az alapértékek védelméről szóló, úgynevezett hetes cikkelye alapján.
A vita a LIBE bizottság tegnapi ülésén kiújult. A Fidesz részéről Hidvéghi Balázs is felszólalt, aki szerint az elképzelés akár jó is lehetne, de a tapasztalat azt mutatja, hogy Brüsszel inkább ideológiai fegyverként alkalmazza a jogállamiság fogalmát. – Rossz ötlet az EU-s pénzeket a jogállamiság kérdéséhez kapcsolni. Kettős mérce érvényesül az EU-ban, ezt bizonyítja az is, hogy újabb és újabb jogállamisági eszközökkel állnak elő – ezt már Járóka Lívia, az EP fideszes alelnöke tette hozzá.
Timmermans lengyel részről is bőven kapott bírálatot. Beata Kempa, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság európai parlamenti képviselője azt vágta a fejéhez, olyan országokat támad, amelyek nemrég szabadultak ki a kommunizmus fogságából. Timmermans Magyarországot megnevezve arra emlékeztetett, hogy a bizottság már számos eljárást indított hazánkkal szemben, többek között a migránsok helyzetével és a civil szerveztek érdekvédelmével összefüggésben.
Mint mondta, a szerződések aláírásával valamennyi EU-tagország elkötelezte magát a jogállamiság közösségi definíciója mellett, így ezen a területen – állította – már nem használható érvként a tagállami szuverenitás. Kérdéses ugyanakkor, hogy a baloldali politikus meddig léphet fel a jogállamiság őrének szerepben: a legfrissebb hírek szerint Ursula von der Leyen elnök ezt a területet a cseh Vera Jourovának szánja a november elsejével munkába álló, új összetételű Európai Bizottságban.
