Timmermans újra jogállamisági harcba lendült

Főként a kelet-közép-európai államok részről fogadták indulatokkal Frans Timmermans tegnapi felszólalását az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) ülésén. Az Európai Bizottság első alelnöke szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a jogállamiság uniós keretei megerősödjenek. Az ülésen felszólaló, fideszes Hidvéghi Balázs szerint az elképzelés akár jó is lehetne, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy Brüsszel inkább ideológiai fegyverként alkalmazza a jogállamiság fogalmát.

2019. 09. 05. 18:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Bizottság már a nyár közepén vázolta a jogállamiságra vonatkozó új elképzeléseit, amelyet tegnap Frans Timmermans, a testület első alelnöke mutatott be az Európai Parlament illetékes szakbizottságában.

A LIBE ülésén Timmermans elmondta: a jövőben évente vizsgálnák a tagállamokban jelentkező jogállamisági kockázatokat, így biztosítva, hogy valamennyi EU-országban tiszteletben tartsák a demokráciát és az alapjogokat.

A holland politikus egyúttal felszólította a parlamentet és a tagállamok tanácsát, hogy mielőbb kössék össze az uniós pénzek sorsát a jogállamiság tiszteletben tartásával. Ezt nemcsak a magyar kormány, de több kelet-közép-európai állam is ellenzi, mondván: az Európai Bizottság teljes mértékben átpolitizálja a kérdést. Mint emlékezetes, hazánk és Lengyelország ellen jelenleg is szankciós eljárás zajlik az EU-szerződések az alapértékek védelméről szóló, úgynevezett hetes cikkelye alapján.

A vita a LIBE bizottság tegnapi ülésén kiújult. A Fidesz részéről Hidvéghi Balázs is felszólalt, aki szerint az elképzelés akár jó is lehetne, de a tapasztalat azt mutatja, hogy Brüsszel inkább ideológiai fegyverként alkalmazza a jogállamiság fogalmát. – Rossz ötlet az EU-s pénzeket a jogállamiság kérdéséhez kapcsolni. Kettős mérce érvényesül az EU-ban, ezt bizonyítja az is, hogy újabb és újabb jogállamisági eszközökkel állnak elő – ezt már Járóka Lívia, az EP fideszes alelnöke tette hozzá.

Timmermans lengyel részről is bőven kapott bírálatot. Beata Kempa, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság európai parlamenti képviselője azt vágta a fejéhez, olyan országokat támad, amelyek nemrég szabadultak ki a kommunizmus fogságából. Timmermans Magyarországot megnevezve arra emlékeztetett, hogy a bizottság már számos eljárást indított hazánkkal szemben, többek között a migránsok helyzetével és a civil szerveztek érdekvédelmével összefüggésben.

Mint mondta, a szerződések aláírásával valamennyi EU-tagország elkötelezte magát a jogállamiság közösségi definíciója mellett, így ezen a területen – állította – már nem használható érvként a tagállami szuverenitás. Kérdéses ugyanakkor, hogy a baloldali politikus meddig léphet fel a jogállamiság őrének szerepben: a legfrissebb hírek szerint Ursula von der Leyen elnök ezt a területet a cseh Vera Jourovának szánja a november elsejével munkába álló, új összetételű Európai Bizottságban.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.