Bolygókutatóké a fizikai Nobel-díj

A csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeiért a kanadai-amerikai James Peebles kozmológus, valamint a svájci Michel Ma­yor asztrofizikus és a szintén svájci Didier Queloz csillagász kapta az idei fizikai Nobel-díjat – jelentette be tegnap a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

A három kutató „átformálta a kozmoszról alkotott elképzeléseinket” – olvasható az indoklásban, amely szerint James Peebles elméleti felfedezései hozzájárultak a világegyetem ősrobbanás utáni fejlődésének megértéséhez, Michel Mayor és Didier Que­loz pedig „felderítette kozmikus szomszédságainkat ismeretlen bolygókra vadászva”. Kiss L. Lászlót, az MTA rendes tagját, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatóját nem lepte meg a három díjazott, hiszen már évek óta az esélyesek között emlegették őket.

Az első exobolygó, azaz más csillag körül keringő égitest felfedezését 1995. október 6-án jelentette be a most fizikai Nobel-díjjal elismert két svájci csillagász, Didier Queloz és Michel Ma­yor. Akkor tették közzé, hogy Jupiter-szerű bolygót találtak egy Naphoz hasonló csillag körül keringve. Ez a felfedezés gyökeresen átalakította az univerzummal kapcsolatos gondolkodásunkat, azt, hogy egyedül vagyunk-e, vagy másutt is kialakulhatott élet. Az exobolygók felfedezése azóta is dinamikusan folyik, ma már több ezer ilyen objektumot ismerünk.

Didier Queloz

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó magyar csillagász szerint a két svájci új tudományterületet alapozott meg. Kiss L. László rendszeresen találkozik Michel Mayorral és Didier Que­loz-val. Utóbbival folyamatos a munkakapcsolat: az európai CHEOPS űrteleszkóp megalkotásában magyarok is részt vettek. A várhatóan december 17-én Francia Guyanáról – fedélzetén magyar fejlesztésű műszerrel – induló űrteleszkóp megalkotásában meghatározó szerepet játszik Didier Queloz. (A Cheops 33 centiméter átmérőjű távcsövével közeli csillagok körül vizsgál majd exobolygókat.)

James Peebles

James Peebles az 1960-as évek közepén alapozta meg a világegyetemről alkotott jelenlegi elképzeléseinket. Az ősrobbanásmodell a csaknem 14 milliárd évvel ezelőtti első pillanatoktól írja le az univerzumot, amikor még rendkívül forró és sűrű volt. Azóta a világegyetem tágul, növekszik és lehűlőben van. James Peebles értelmezte a világegyetem „gyermekkorából” származó nyomokat, és új fizikai folyamatokat fedezett fel. Kiss L. László szerint Peeblesnek köszönhetően értjük a világegyetem szerkezetét, tudjuk, hogyan alakult ki és fejlődött. Neki köszönhetően ismertük meg a galaxisok eloszlását, térbeli szerkezetét.

Michel Mayor

A kanadai Winnipegben, 1935-ben született James Peebles 1962-ben szerzett PhD-fokozatot az amerikai Princeton Egyetemen, ahol jelenleg is professzor. A svájci Lausanne-ban, 1942-ben született Michel Mayor a Genfi Egyetemen szerzett PhD-fokozatot 1971-ben. Jelenleg ugyanennek az intézménynek a professzora. Az 1966-ban született Didier Queloz 1995-ben PhD-zott a Genfi Egyetemen. A svájci intézmény mellett a brit Camb­ridge Egyetemen is professzor. A fizikai Nobel-díjjal járó kilencmillió svéd korona felét James Peebles kapja, a két svájci a másik felén osztozik egyenlő arányban. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.