A tömeglázadások éve lett 2019

Felborogatott kukák, felgyújtott autók, repülő Molotov-koktélok, összecsapások a rendfenntartókkal – ezek mindennapos képek lettek az idén, bárhonnan is érkeznek a felvételek. A tüntetéshullámokat világszerte sokszor triviális gondok váltják ki, mint például a metrójegyár vagy az üzemanyagadó emelése, de messze túlnőnek ezeken, és általános szociális követelésekben öltenek testet.

Sebesült tüntető Venezuelában. Nehéz eloltani az általuk gyújtott tüzet Fotó: Reuters

Hongkongban hónapok óta tüntetnek az utcán a jobbára fekete pólós fiatalok: keveslik a népi Kínából adagolt demokráciát, egy másik világban akarnak élni. A halálos áldozattal is járó zavargások kirobbantó oka egy kiadatási jogszabály volt, de ezt pár hete hivatalosan is visszavonták, az események pedig mára messze túlléptek egy puszta törvényi követelésen. A tévéképernyőkön hétről hétre azt látjuk, a glóbusz legkülönbözőbb pontjairól beérkező felvételeken: a Facebook-nemzedék – nem kizárólag fiatalok – összecsapnak a rendfenntartókkal, hol politikai, hol pedig szociális követelésekkel indulva az utcai csatákba.

Ázsia nyugati felén, a tágabban vett Közel-Keleten a korábbiakhoz képest szokatlan a helyzet: a megszokott vallási villongások, a síita–szunnita ellentét kiéleződése helyett hétköznapi gondok borzolják a kedélyeket, az elitekig felérő tiltakozásokat keltve. Libanonban tegnap a parlament ismét kísérletet tett arra, hogy a kormányellenes tüntetések októberi kezdete óta először ülést tartson, de ezt bizonytalan időre megint elhalasztották. A rohamrendőrség több helyen összecsapott tüntetőkkel.

A kis közel-keleti országban a korrupció és a megszorítások miatt vonulnak az utcákra az emberek. Teherán közelében tegnap az iráni biztonsági erők három tagjával végeztek a drágulások ellen tüntetők. A múlt hét óta több iráni városban voltak tiltakozó megmozdulások, miután bejelentették, hogy emelik az üzemanyag árát. Legalább öten vesztették életüket a zavargásokban. A szomszédos Irakban október óta már több száz ember halt meg – általában éleslőszertől – a tüntetéseken és az azokkal összefüggő erőszakcselekményekben. Az elégedetlenség oka ebben az esetben is a korrupció és a munkanélküliség. Ádil Abdel Mahdi miniszterelnök reformokat jelentett be a válság rendezésére, de ennek egyelőre nincs komoly hatása.

Fotó: Reuters

Európa sem volt mentes 2019-ben az olyan tüntetéshullámoktól, amelyeknek hátterében a gazdasági növekedés megtorpanása, a társadalmi egyenlőtlenségek felerősödése, a szociális biztonság hiánya, valamint a politikai elitbe vetett bizalom csökkenése áll. Ennek legeklatánsabb példája a franciaországi sárga mellényesek megmozdulássorozata, amelynek múlt szombaton volt az első évfordulója. Ezúttal is százakat vettek őrizetbe rendbontásért, egy év leforgása alatt pedig ezrek sérültek meg, 11-en pedig meghaltak.

A tüntetéseken – amelyek mindösszesen százezreket mozgattak meg – eleinte az üzemanyagadó emelése ellen tiltakoztak, idővel azonban a mozgalom Emmanuel Macron államfő, illetve az egész politikai, gazdasági és médiaelit elleni megmozdulássá nőtte ki magát.

A szociális követelések egyre hangsúlyosabbak lettek. A demonstrálók száma időközben csökkent. Csehországban elsősorban Andrej Babiš miniszterelnök üzleti érdekeltségei miatt, korrupciót kiáltva vonultak utcára tömegek. Szószólóik értésre adták, ha a kormányfő nem mond le, és érdekeltségeitől sem válik meg az év végéig, januárban újabb tiltakozó hullámot indítanak el.

– A kommunikáció ma már percek alatt lezajlik, a tőkekoncentráció olyan mértéket öltött, hogy a világ jelentős része a globalizáció vesztesévé válik. Egy Marokkótól Indiáig ívelő sávban bárhol, bármikor konfliktus törhet ki – mondta lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

Sebesült tüntető Venezuelában. Nehéz eloltani az általuk gyújtott tüzet
Fotó: Reuters

Chilében a metrójegyárak emelése miatt kezdtek tüntetni a diákok, majd a tiltakozások az egész lakosságra kiterjedő, a társadalmi egyenlőtlenségek elleni megmozdulásokká váltak. Venezuelában is társadalmi feszültség uralkodik, Argentínában pedig gazdasági bajok vezettek Mauricio Macri elnök vereségéhez. Tüntetések voltak Paraguayban, Peruban és Ecuadorban is. – A mai latin-amerikai társadalom már egy másik közegben él. Amit tíz-húsz évvel ezelőtt elfogadtak, azt ma már nem. Főleg a fiatalok, de a középkorúak is, akiket az utcákon látunk tiltakozni, a közösségi oldalakon élnek, és látják, melyik országban hogyan reagál a nép a neki nem tetsző dolgokra. Nem véletlen, hogy egymás után robbannak ki ezek a megmozdulások, mert látják, hogy a szomszédos országban el lehet érni valamit – mondta lapunknak a minap Lénárt András, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa.

Ostromgyűrű

Szennyvízcsatornákon keresztül próbálnak menekülni a szorító rendőrgyűrű elől a Hongkongi Műszaki Egyetem campusán maradt radikális tüntetők. Tegnapra már csak pár tucat ember volt a napokon át polgárháborús konfliktussal sújtott felsőoktatási intézet területén. A hét végi utcai demonstrációk az egyetemről indultak ki, s többnapos ostrom vette kezdetét, miután több száz radikális tüntető barikádozta el magát. Az összecsapásokban a tüntetők Molotov-koktélokkal, illetve íjakkal lőttek a rendőrökre, a hatóságok válaszul éleslőszer bevetését helyezték kilátásba. Tegnapi közleményük szerint a rendőrök mintegy 1100 embert állítottak elő az egyetem ostroma során. A 18 éven aluli tüntetőket szabadon engedik, akik azonban nem adják fel magukat önként az állásokat felszámoló fegyveres erőknek, akár tíz év börtönbüntetést is kaphatnak. Közben a hongkongi legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek ítélte a kormány korábban hozott, maszkviseletet tiltó törvényét. Peking azonnal reagált a döntésre, felelőtlenségnek minősítve az ítéletet. (MN)