A tüntetéseken – amelyek mindösszesen százezreket mozgattak meg – eleinte az üzemanyagadó emelése ellen tiltakoztak, idővel azonban a mozgalom Emmanuel Macron államfő, illetve az egész politikai, gazdasági és médiaelit elleni megmozdulássá nőtte ki magát.
A szociális követelések egyre hangsúlyosabbak lettek. A demonstrálók száma időközben csökkent. Csehországban elsősorban Andrej Babiš miniszterelnök üzleti érdekeltségei miatt, korrupciót kiáltva vonultak utcára tömegek. Szószólóik értésre adták, ha a kormányfő nem mond le, és érdekeltségeitől sem válik meg az év végéig, januárban újabb tiltakozó hullámot indítanak el.
– A kommunikáció ma már percek alatt lezajlik, a tőkekoncentráció olyan mértéket öltött, hogy a világ jelentős része a globalizáció vesztesévé válik. Egy Marokkótól Indiáig ívelő sávban bárhol, bármikor konfliktus törhet ki – mondta lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
Fotó: Reuters
Chilében a metrójegyárak emelése miatt kezdtek tüntetni a diákok, majd a tiltakozások az egész lakosságra kiterjedő, a társadalmi egyenlőtlenségek elleni megmozdulásokká váltak. Venezuelában is társadalmi feszültség uralkodik, Argentínában pedig gazdasági bajok vezettek Mauricio Macri elnök vereségéhez. Tüntetések voltak Paraguayban, Peruban és Ecuadorban is. – A mai latin-amerikai társadalom már egy másik közegben él. Amit tíz-húsz évvel ezelőtt elfogadtak, azt ma már nem. Főleg a fiatalok, de a középkorúak is, akiket az utcákon látunk tiltakozni, a közösségi oldalakon élnek, és látják, melyik országban hogyan reagál a nép a neki nem tetsző dolgokra. Nem véletlen, hogy egymás után robbannak ki ezek a megmozdulások, mert látják, hogy a szomszédos országban el lehet érni valamit – mondta lapunknak a minap Lénárt András, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa.
Ostromgyűrű
Szennyvízcsatornákon keresztül próbálnak menekülni a szorító rendőrgyűrű elől a Hongkongi Műszaki Egyetem campusán maradt radikális tüntetők. Tegnapra már csak pár tucat ember volt a napokon át polgárháborús konfliktussal sújtott felsőoktatási intézet területén. A hét végi utcai demonstrációk az egyetemről indultak ki, s többnapos ostrom vette kezdetét, miután több száz radikális tüntető barikádozta el magát. Az összecsapásokban a tüntetők Molotov-koktélokkal, illetve íjakkal lőttek a rendőrökre, a hatóságok válaszul éleslőszer bevetését helyezték kilátásba. Tegnapi közleményük szerint a rendőrök mintegy 1100 embert állítottak elő az egyetem ostroma során. A 18 éven aluli tüntetőket szabadon engedik, akik azonban nem adják fel magukat önként az állásokat felszámoló fegyveres erőknek, akár tíz év börtönbüntetést is kaphatnak. Közben a hongkongi legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek ítélte a kormány korábban hozott, maszkviseletet tiltó törvényét. Peking azonnal reagált a döntésre, felelőtlenségnek minősítve az ítéletet. (MN)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!