Az Egyesült Királyság október 31-én lépett volna ki az Európai Unióból, de az Európai Tanács 2020. január 31-ig meghosszabbította a kilépési határidőt.
Boris Johnson az előrehozott választások kiírását indokolva közölte: attól tart, hogy ez a brit parlament soha nem fogja ratifikálni az EU-val elért Brexit-megállapodást mindaddig, amíg módjában áll a kilépés további halasztása.
Előzőleg 2017 júniusában, az akkori parlament mandátumának lejárta előtt éppen három évvel tartottak előrehozott választást Nagy-Britanniában, Johnson elődje, Theresa May kezdeményezésére.
A 2017-es választás előtt azonban több mint ötven évig nem volt példa arra, hogy hivatalban lévő brit kormányfő az előző választások után kevesebb mint négy évvel önszántából újabb választást írjon ki. Harold Wilson munkáspárti miniszterelnök 1966-ban, alig 17 hónap után hirdetett újabb választást, mivel pártjának mindössze négyfős többsége volt az alsóházban.
Wilson számítása annak idején bevált: az újabb választások után 96 fős alsóházi többséggel alakíthatott új kormányt.
Ötvenegy évvel később Theresa May azonban nem volt ennyire szerencsés: a két évvel ezelőtti választáson a Konzervatív Párt elvesztette viszonylag csekély addigi többségét is, és azóta csak a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásával tudott kormányozni.
Nagy-Britanniában legutóbb 1923-ban tartottak parlamenti választást decemberben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!