Jövő február utolsó napján tartják a parlamenti választásokat Szlovákiában

Jövő év február 29-én tartják Szlovákiában a következő parlamenti választásokat – jelentette be hétfőn a voksolás hivatalos időpontját Andrej Danko, a pozsonyi törvényhozás elnöke.

Az ország történetében nyolcadik parlamenti választás hivatalos kampánya akkor kezdődik, amikor a szavazás időpontja megjelenik a közlönyben, azaz kedden. A kampány 48 órával a voksolás előtt – az akkortól előírt kampánycsenddel – ér véget. A parlamenti választáson induló politikai tömörülések száma 90 nappal a voksolás előtt válik véglegessé, ez ugyanis az utolsó nap, amikor a pártok leadhatják választási listáikat. A szlovákiai parlamenti választáson induló pártok a szabályok szerint legfeljebb 3 millió eurót (950 millió forint) költhetnek a kampányra.

A jövő évi választás lesz az első, amelyre már vonatkozni fog, hogy a voksolás előtt 50 nappal kezdődő időszakban már nem lehet nyilvánosságra hozni felméréseket a pártok támogatottságáról. Ez a megkötés eddig 14 napra szólt, az 50 napra történő kiterjesztést a napokban hagyta jóvá a parlament. A főként ellenzéki pártok által, de néhány kormánypárti politikus részéről is bírált módosítás elfogadását azzal indokolták, hogy a felmérések túlzottan befolyásolják a választókat. Tény, hogy több, az elmúlt években tartott szlovákiai választás előtt nyilvánosságra hozott felmérés számai jelentős eltéréseket mutattak a későbbi végeredményekhez képest, s ezt egyes elemzői vélemények szerint nem lehet csupán statisztikai hibákkal magyarázni.

A legutóbbi közvélemény-kutatások egybehangzó számai szerint a februári parlamenti választásokat ismét a jelenlegi legerősebb szlovák kormánypárt, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SD) nyerheti meg. Az Irány támogatottsága a felmérések szerint 20-30 százalék között lehet. A felmérések rendszerint a második helyre legesélyesebbnek egy új, parlamenten kívüli formációt, a baloldali liberális Progresszív Szlovákiát (Progresívné Slovensko) hozzák, amelynek korábban alelnöke volt a jelenlegi szlovák államfő, Zuzana Caputová is. A felmérésekben többnyire a harmadik helyen szerepel a jelenleg a parlamenti ellenzék soraiban helyet foglaló Kotleba – Mi Szlovákiánk Néppárt (Kotleba – Ludová strana Nase Slovensko). A Marián Kotleba vezette párt önmagát nemzeti, keresztény és szociális értékek mentén határozza meg, EU- és NATO-ellenes, a szlovák sajtó legtöbbször szélsőjobboldaliként jellemzi.

A jelenlegi parlamenti ellenzék több pártjának bejutási esélyei a felmérések szerint kétségesek, de hasonló a helyzet több olyan, nemrégiben létrejött párttal is, amelyek egyértelműen kizárták a választások utáni együttműködés lehetőségét az Iránnyal. A felmérések szerint esélyesnek mutatkozik a bejutásra a volt államfő, Andrej Kiska alapította Emberekért (Za Ludí) jobboldali liberális formációja, a jobboldali Egyszerű Emberek és Független Személyiségek Mozgalom (OLaNO), a klasszikus liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), és a jelenlegi kormánykoalíció második legerősebb pártja, a jobboldali Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is.

A felmérések szerint igencsak kérdéses, hogy a jövő márciusban létrejövő új pozsonyi törvényhozásban lesz-e képviselete a felvidéki magyarságnak. Ennek az az oka, hogy a napokban berekesztették azt az ötpárti egyeztetést amely a felvidéki közös magyar választási lista kialakításáról indult. Ennek az egyeztetésnek a két érdemi – 3-4 százalék körüli – támogatottsággal rendelkező párton, a Magyar Közösség Pártján (MKP) és a Most-Híd, szlovák-magyar vegyespárton kívül még három további résztvevője is volt. Ezek, a Magyar Fórum, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ), illetve a csak a napokban bejegyzett Összefogás nevű formáció gyakorlatilag törpepártok.

A tárgyalások megfeneklésének fő oka az volt, hogy az MKP, az Összefogás és a Magyar Fórum kizárta az Iránnyal való kormányzati együttműködés jövőbeni lehetőségét. A Most-Híd, és az MKDSZ viszont azon a véleményen volt, hogy erről a kérdésről majd a parlamentbe bejutott képviselőknek kell döntést hozniuk konszenzusos alapon. Azt, hogy az Iránnyal ki kell zárni az együttműködés lehetőségét, elsőként az Összefogás indítványozta.

Az ötpárti tárgyalások megfeneklése után a tárgyalások résztvevői közül hárman – az MKP, az Összefogás és a Magyar Fórum – bejelentették: közös listán indulnak, amelynek Magyar Közösségi Összefogás lesz a neve.