Kitartó sárga mellényesek

Az elmúlt hétvégén a Párizs déli részén található Place d’Italie téren feketébe öltözött, arcukat eltakaró tüntetők csoportja feldúlta az HSBC pénzintézet egyik fiókját.

A belügyminiszter szerint meg kell különböztetni a vandálokat a békés tiltakozóktól Fotó: Yoan Valat Forrás: MTI/EPA/Yoan Valat

Ismét erőszakos utcai összecsapásokba torkollott a sárga mellényesek szombati tüntetése a mozgalom kezdetének egyéves évfordulóján. Noha a demonstrálók tavaly november óta hagyományosan szombatonként vonulnak utcára, hogy kifejezzék nemtetszésüket Emmanuel Macron reformintézkedéseivel szemben, a hét végi megmozdulás még vasárnapra sem csillapodott: több nagyvárosban, köztük Marseille-ben és Lyonban ezrek gyűltek össze, hogy tudassák: nem elégedettek a francia elnök által az indulatok csillapításának céljával rendezett nemzeti vitasorozatok eredményével.

A legsúlyosabb összecsapások azonban ismét a francia fővárosban történtek: a párizsi rendőrség könnygázzal és vízágyúkkal oszlatta fel a tömeget, miután a főváros déli részén található Place d’Italie téren feketébe öltözött, arcukat eltakaró tüntetők csoportja feldúlta az HSBC pénzintézet egyik fiókját. A garázdálkodó tüntetők kukákat gyújtottak fel, torlaszokat emeltek, illetve macskakövekkel és palackokkal dobálták meg a rendvédelmi szervek tagjait. Két parkoló autót felborítottak, egy másikat, valamint egy robogót felgyújtottak.

A Le Figaro napilap szerint összesen 254 embert vettek őrizetbe a hatóságok országosan, ebből 173-at az erőszakba torkolló párizsi demonstrációk résztvevőiből állítottak elő. Christophe Castaner belügyminiszter elítélte a fővároson végigsöprő vandalizmust, és határozottan különbséget tett a békésen tüntetők és az erőszakot alkalmazók között. Mint azt tegnap a Europe 1 tv-csatornának nyilatkozta: a sárga mellényesek mozgalmának eredeti célja a kormánnyal szembeni harag kifejezése, amelyet meg kell hallgatnunk és amelyre válaszolnunk kell, ugyanakkor erőszak is csatlakozott a megmozdulásokhoz.

A belügyminiszter szerint meg kell különböztetni a vandálokat a békés tiltakozóktól
Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat

– A tüntetések egyéves évfordulóján láttunk néhány tüntetőt, de elsősorban gengsztereket, akik azért jöttek, hogy harcoljanak a rendőrséggel, megakadályozták a tűzoltók munkáját vagy éppen az életmentést – mondta. A belügyminiszter bolondnak nevezte a vandálokat, akiknek – nézete szerint – az egyetlen hajtóereje a gyűlölet és a harcra való szándék. A főváros egyébként szinte teljesen lebénult a tüntetések hatására: a belvárosban 25 metrómegállót és a regionális gyorsvasúthálózat öt megállóját kellett elzárni az utasok elől.

A Le Journal du Dimanche hetilap által tegnap publikált felmérésből közben az derült ki, hogy miközben Emmanuel Macron a nemzetközi politikában rendszerint előszeretettel tetszeleg az Európai Unió önjelölt vezetőjének képében, a francia elnök saját hazájában képtelen megbirkózni a 2017-es beiktatása óta egyre fokozódó népszerűtlenségével. Az Ifop közvélemény-kutató adatai szerint a franciák mindössze 33 százaléka elégedett az elnökükkel, miközben a válaszadók 65 százaléka szívesen látna valaki mást az Élysée-palotában. Ez egyszázalékos népszerűségcsökkenést jelent az előző hónaphoz képest, ugyanakkor korántsem a legrosszabb eredmény: Macronban tavaly novemberben a választóknak csupán a 31 százaléka bízott, és ezzel negatív rekordot döntött, 1958 óta ugyanis nem volt ilyen népszerűtlen egyetlen elnök sem Franciaországban.

Túl az üzemanyagadón

Noha elemzők szerint a sárga mellényesek csoportja rendkívül heterogén, az nagy bizonyossággal megállapítható, hogy többségük az alsó és középosztály soraiból jön: sok közöttük a munkás, a teherautó-sofőr, az áruházi dolgozó, az iparos, de a nyugdíjas is. A tüntetők eleinte az üzemanyagadó emelése ellen tiltakoztak, idővel azonban a mozgalom Emmanuel Macron államfő, illetve az egész politikai, gazdasági és médiaelit elleni megmozdulássá nőtte ki magát, amelyben mind hangsúlyosabbá váltak a szociális követelések. A tavaly november 17-i első tüntetésen a hivatalos adatok szerint 250 ezren vettek részt, az elmúlt egy évben pedig közel 2500-an sérültek meg. A demonstrálók száma mára jelentősen csökkent, azonban továbbra is jelen van az utcákon egy aktív kemény mag, amely fáradhatatlanul küzd a hatalom ellen.