„A megosztó falak és gyűlölet nélküli Európa nagy lehetőséget kínál lakóinak, hogy saját sorsuk alakítói legyenek” – olvasható az olasz államfő közleményében.
Hangsúlyozta: a berlini fal majdnem harminc éven át volt Európa megosztottságának és több millió polgárára gyakorolt kényszer lehangoló jelképe. 1989. november 9 új történelmi korszakot nyitott meg Németország, a kontinens, valamint az egész világ számára – fogalmazott Mattarella.
Alexander Van der Bellen osztrák államfő Facebook-oldalán szintén arról írt, hogy 1989. november 9-én a bátorság, a szabadság és a demokrácia aratott győzelmet. Talán első alkalommal került akkor elérhető közelségbe az egyesített Európa gondolata – hangsúlyozta Van der Bellen.
Brigitte Bierlein ügyvezető osztrák kancellár közleményében azt emelte ki, hogy a fal ledöntése korszakhatárt jelentett a kontinens történetében, és elengedhetetlen volt Európa egysége végett. A még meglévő kihívások és különbségek ellenére szoros európai szomszédságban élünk, amelyet a béke és szabadság jellemez – tette hozzá.
Emmanuel Macron francia elnök Twitter-üzenetében arról írt, hogy 30 éve a fal nem egyszerűen csak leomlott, azt a szabadság eszméjétől fellelkesült férfiak és nők ezreinek bátorsága döntötte le megnyitva az utat Németország újraegyesítése és Európa egysége előtt.
A balti államok, Lettország, Litvánia és Észtország külügyminiszterei közös nyilatkozatban emlékeztek meg a berlini fal lebontásáról. Ez volt a kommunista zsarnokság összeomlásának kezdete Európában – fogalmazott Urmas Reinsalu észt, Edgars Rinkevics lett és Linas Linkevicius litván külügyi tárcavezető az állásfoglalásban. A berlini fal leomlásával az elzárt nemzetek visszatérhettek a szabad és demokratikus Európa családjába – tették hozzá.
A balti államok egyben Európa egységére szólítottak fel: Össze kell tartanunk, és ezáltal kell biztosítanunk, hogy az európai nemzetek megosztására és az újabb falak építésére irányuló kísérletek soha ne legyenek eredményesek.
