Első beszédében Zoran Tegeltija megválasztott kormányfő ígéretet tett, hogy behozza az elvesztegetett időt, fő célja pedig az, hogy végrehajtsa a reformokat, amelyek Bosznia-Hercegovina és az EU közötti csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, valamint a Nemzetközi Valutaalappal folytatott megbeszélések folytatásához szükségesek. A tervek szerint az új kabinet már az év végéig felállhat.
A több mint egy évig húzódó politikai patthelyzetet az okozta, hogy az etnikailag megosztott Bosznia-Hercegovinában három elnököt – egy szerbet, egy bosnyákot és egy horvátot – választanak, akik rotációs alapon töltik be a posztot, és a kormányfőt is ők jelölik. Eddig azonban az elnökség horvát tagja, Željko Komšić és a bosnyák Sefik Džaferović nem fogadta el a szerb Milorad Dodik javaslatát. A fő nézeteltérés a NATO-tagság kérdésében volt, amit a horvátok és bosnyákok erősen támogatnak, az Oroszországhoz közelebb álló boszniai szerbek viszont elleneznek. Így Dodik nem fogadta el, hogy elküldjék a katonai szövetségnek az éves jelentést arról, hogy miként állnak a csatlakozáshoz szükséges reformtervek. Végül kompromisszumként egy kiskaput találtak: a jelentést nem az elnökség, hanem a boszniai NATO-képviselet továbbítja.
A Balkan Insight portál beszámolója szerint a szavazás előtt Tegeltiját alaposan megizzasztották. Megkérdezték tőle, kész lenne-e letartóztattatni a pártját vezető Dodikot, amennyiben bűncselekményt követne el. De érzékenyebb témákat is nekiszegeztek, így azt, tagadná-e, hogy a boszniai szerbek népirtást követtek el az 1995-ös srebrenicai mészárlás során, illetve tervezi-e meglátogatni az emlékhelyet. Dodik korábban többször is meggyőződésének adott hangot, miszerint nem történt Srebrenicában népirtás, Tegeltija viszont még nem nyilatkozott a kérdésben. A védelmi miniszter azt is tudni akarta, hogy az új kormányfő az ország katonai semlegességére törekszik majd vagy folytatná a közeledést a NATO-hoz. Az érzékenyebb kérdések elől Tegeltija idő hiányára hivatkozva inkább kitért.