A választás után azonban szinte azonnal ismét felizzott a konfliktus a skót és a brit kormány között a skóciai függetlenségi népszavazás ügyében.
A választás eredményeként a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő és a Brexitet határozottan elvető Skót Nemzeti Párt (SNP) igen jól szerepelt: a skóciai szavazatok 45 százalékát szerezte meg, 8,1 százalékponttal többet, mint az előző választáson, és frakciólétszáma a londoni alsóházban 13 fővel 48-ra emelkedett.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a választás eredményét értékelő rövid edinburghi felszólalásában kijelentette: sajnálkozással ugyan, de el kell ismernie, hogy Boris Johnson mandátumot szerzett a Brexit végrehajtására Angliában, arra azonban semmiféle felhatalmazása nincs, hogy Skóciát is kivigye az EU-ból, mivel a parlamenti választáson a skótok elsöprő többsége kinyilvánította, hogy az Európai Unióban akar maradni.
Surgeon közölte, hogy kormánya már a jövő héten megkezdi annak a jogi mechanizmusnak az előkészítését, amely az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról szóló döntés hatáskörét a skót parlamentre ruházza át.
A Downing Street azonban nem sokkal később közleményben szögezte le, hogy Boris Johnson kormánya semmiképpen nem járul hozzá egy újabb skót függetlenségi népszavazás megtartásához.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt. A skót kormányfő azóta számos alkalommal hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kirángassa” az Európai Unióból.
Skóciában 2014-ben már tartottak egy referendumot a függetlenségről, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!