Komoly riválisa akadt a török elnöknek

Ha minden a tervek szerint halad, Törökországban legközelebb csak 2023-ban tartanak választásokat. Néhány közvélemény-kutatás máris azt mutatja, hogy meg lehetne szorongatni Erdoğant.

Ha minden a tervek szerint halad, Törökországban legközelebb csak 2023-ban tartanak választásokat. A hagyományosan kisebb jelentőségű idei helyhatósági voksolás azonban – amelyen a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) több kulcsfontosságú várost, köztük Isztambult és Ankarát is elveszítette – alaposan megkavarta a belpolitikai viszonyokat. A tavaly nyáron bezuhanó török gazdaság ugyan az idei év utolsó negyedévére már határozott életjeleket mutat, ám ha a növekedést nem sikerül felgyorsítani, az könnyen előre hozott választásokhoz vezethet. A kemény feladat Berat Alabyrak gazdasági miniszterre hárul, aki egyben Recep Tayyip Erdoğan török elnök veje. Ha kudarcot vall, az az apósára is visszaüthet.

Néhány közvélemény-kutatás máris azt mutatja, hogy meg lehetne szorongatni Erdoğant. A PIAR felmérése novemberben egyenesen arra jutott, hogy Isztambul júniusban megválasztott baloldali főpolgármesterére, Ekrem Imamoğlura többen szavaznának (44,5 százalék), mint a török elnök újrázására (39,7 százalék). A Metropollnál ugyan éppen fordítva, Erdoğan vezet 44,3 százalékkal Imamoğlu 36,1 százalékával szemben, de az ebből is látszik, hogy a fiatal, karizmatikus főpolgármester fő kihívóvá lépett elő. A legnagyobb ellenzéki erő, a Köztársasági Néppárt (CHP) régóta azzal a problémával küzd, hogy nem talál olyan jelöltet, aki tömegeket lenne képes megmozgatni és valódi alternatívát mutatna az országnak. Ez Imamoğlu színre lépésével megváltozhat. Igaz, egyelőre még szó sincs arról, hogy az isztambuli főpolgármester induljon az elnökválasztáson, és valószínűleg még korai is lenne ez a számára – előbb bizonyítania kell.

A kormánypártnak amiatt is fájhat a feje, hogy felbukkant a politikai palettán az AKP-ből kiugrott Ali Babacan. Az országszerte népszerű politikus gazdasági miniszterként már bizonyított, a jelenlegi recesszió közepette pedig jól cseng a neve. Babacan bejelentette, hogy várhatóan még idén új konzervatív pártot alapít, és az utóbbi időben óvatosan már többször bírálta is az Erdoğan-rendszert. Okosan viszont nem az AKP-vel szemben határozza meg magát, inkább középre húz. Ő egyébként a volt elnök Abdullah Gül embere, így az sem kizárt, hogy függetlenként ugyan, de Gül is visszatérne a politikába. Hogy többről van szó puszta találgatásnál, azt jelzi: a friss közvélemény-kutatások már rájuk is kiterjedtek. A PIAR 7,7 százalékra mérte Ali Babacan még nem is létező pártját, míg a Metropoll szerint Babacan 12,4 százalékot, Gül pedig 17,8 százalékot kapna egy lehetséges elnökválasztáson. Az AKP ugyan tartja vezető helyét, de előnye csökkent a 2018-as választásokhoz képest. És nem szabad elfelejteni, hogy egy még be sem jelentett alakulat szerzett ekkora támogatottságot, konkrét nevek, program és igazi kampány nélkül.