275 éve született a repülés úttörője

Kétszázhetvenöt éve, 1745. január 6-án született a dél-franciaországi Vidalon-les-Annonay városkában Jacques-Étienne Montgolfier, aki bátyjával együtt találta fel az első ember irányította hőlégballont.

A kísérlet sikere nagy lelkesedést keltett, és két hónappal később, augusztus 27-én a párizsi Mars-mezőn megismételték, de ekkor már hidrogénnel töltött gömbbel. Csodával határos módon a rendkívül tűzveszélyes ballon, amelyet égő fáklyák mellett vontattak helyére, nem robbant fel: simán felszállt, és háromnegyed óra múlva 25 kilométerrel távolabb landolt. Mivel az ottani parasztok a gonosz művének vélték és megtámadták, országos rendeletet adtak ki, amelyben ismertették a felfedezést.

A Montgolfier testvérek következő, 18 méter átmérőjű ballonjukat már a király jelenlétében bocsátották fel. A kosárban XVI. Lajos személyes parancsára kis ketrecben egy kacsát, egy tyúkot és egy birkát is elhelyeztek. A világ első légi utasai épségben értek vissza a földre, így az is kiderült: a repülés nem árt az élő szervezeteknek. A kakas ugyan kicsit megviseltnek látszott, de a beható vizsgálat tisztázta: nem a magasság ártott neki, hanem az, hogy a birka rálépett.

Az első emberi repülésre 1783. november 21-én került sor, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy maguk a feltalálók nem igyekeztek életüket a tudomány szolgálatában kockára tenni. Igazuk volt, amint az egy évvel később be is bizonyosodott: ekkor Joseph beszállt a Lyon városa számára tervezett ballonba, és súlyos sérüléseket szenvedett, amikor annak szövete elszakadt. A bátor úttörő szerepét Pilatre de Rozier és Francois Laurent, Arlandes márkija vállalta, mintegy félóra alatt kilenc kilométert tettek meg Párizs fölött.

A testvérek jelentős elismerésekben részesültek találmányukért: 1783-ban a Francia Akadémia tagjai lettek, 1788-ban nemességet és évjáradékot kaptak. Joseph más téren is sikeres feltalálónak bizonyult. Nem sokan tudják, de ő alkotta meg a hidraulikus kost (vízkalapácsot) 1791-ben: ez egy vízemelő erőgép, amely lényegében üzemköltség nélkül működik. 1796-ban a találmányt eladták az angol Boulton-Watt gyárnak, amely fizetett, de nem foglalkozott tovább vele, lévén elég más megrendelése. A tervrajz 1824-ig porosodott, akkor rábukkant egy angol mérnök, sőt nem csak meg-, hanem „fel” is találta, és annak rendje-módja szerint szabadalmaztatta.

A Montgolfier testvérek a léggömbkísérletek után már nem foglalkoztak a repüléssel, nevük nem forgott a köztudatban. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a forradalom és a napóleoni háborúk zavaros időszakában is békében éltek és haltak meg – Étienne 1799. augusztus 2-án, Joseph 1810. június 26-án.