Az utolsó egyiptomi zsidók

Hároméves munka után nemrégiben átadták a felújított alexandriai zsinagógát. Mivel Egyiptomban mára alig maradtak zsidók, az újjávarázsolt épület inkább turisztikai látványosság, mint templom. Egyúttal látványos jelképe annak, hogy Egyiptom mennyire komolyan veszi a vallások közötti békés együttélést.

Szebb lett, mint új korában: múlt pénteken átadták Alexandriában az Elijahu Hanavi (Illés próféta) zsinagógát. A három évig tartó munkálatok során megerősítették az épület szerkezetét, renoválták a homlokzatát, faldíszeit, bronz- és fatárgyait, valamint új világítást és biztonsági rendszert kapott az épület. A javításokra azért volt szükség, mert a zsinagógát már a pusztulás fenyegette, miután 2016-ban beázott a tető, leszakadt a mennyezet egy része és a lépcsők.

A nagy csinnadrattával beharangozott átadóünnepségen sokkal többen voltak a vendégek és újságírók, mint a zsidó hívők. Az egyiptomi kikötőváros az 1940-es években még 12 zsinagógának és 30-40 ezer zsidónak adott otthont, de az átadón már csak három helyi jelent meg. Az egész országban sincsenek sokkal többen. 1948-at követően, az Izraellel folytatott háborúk után a százezres egyiptomi zsidóság menekülni kényszerült, a The Times of Israel 2017-es riportja már csak 18 lelket számolt össze. Apró közösségük vezetője, a kairói Magda Haroun 67 évével köztük a legfiatalabb. – Én leszek az utolsó zsidó nő Egyiptomban, aki bezárja majd a zsinagóga kapuit – idézte a Jerusalem Post elérzékenyült szavait.

Az Elijahu Hanavi zsinagóga nagyjából 4,2 millió dollárra (1,5 milliárd forintra) rúgó költségeit teljes egészében az egyiptomi kormány fizette. Pedig az egyértelmű, hogy a 700 fő befogadására alkalmas padsorok már sosem fognak megtelni. Egyiptom és Izrael ugyan 1979-ben békét kötött, diplomáciai kapcsolataik máig élnek, közös gazdasági programokban, a terrorellenes küzdelemben jó az együttműködésük. Az átadáson ugyan a zsidó állam nem képviseltette magát, ám ezt idén a későbbiekben állítólag pótolni fogják. A kiváló politikai viszony ellenére azonban a felmérések szerint a közvélemény – elsősorban a palesztinkérdés miatt – még mindig Izrael-ellenes. Kairó azonban nem is a zsidók visszaköltözésével, inkább a turisztikai lehetőségekkel számol. A zsidó templom a város egyik legrégebbi épülete, alapjait még 1354-ben rakták le. Később Bonaparte Napóleon 1798-as egyiptomi hadjárata során a zsinagóga leégett, ma látható formájában az 1850-es években építették újjá. Színes és messzire nyúló történelme miatt tehát népszerű látványosságként működhet.

Ugyanakkor a zsinagóga látványos jelképe annak is, hogy Egyiptom mennyire komolyan veszi a vallások békés egymás mellett élését. – Ha a zsidók visszatérnek Egyiptomba, hát zsinagógákat építünk nekik! – ígérte 2018-ban Abdel Fattah esz-Szíszi, és leszögezte, hogy a szent helyek megőrzése kormányának kiemelt feladata. Különösen, ami a kopt keresztényeket illeti, akik már létszámukban – és ezáltal politikailag – is jelentős erőt képviselnek. A nagyjából 15-20 milliós ősi egyház tagjai ellen ugyan előfordulnak támadások az országban, ám Kairó láthatóan igyekszik megvédeni és támogatni a közösséget, keményen megtorolni a merényleteket.

A neves al-Azhar mecset főimámja, Ahmed el-Tajeb idén is meglátogatta karácsony előtt II. Tavadrosz (Teodor) kopt ortodox pápát, az egyiptomi elnök pedig muszlimként is rendszeresen beszédet tart a karácsonyi mise előtt. Ennek helyszíne nem mellesleg a Közel-Kelet legnagyobb temploma, a több mint 8000 fő befogadására alkalmas Krisztus Születése-székesegyház, melynek a fővárostól nem messze épült új adminisztrációs központ ad otthont.