A szerdán közzétett dokumentum az első öt helyen említi a szélsőséges időjárási jelenségeket, a viharokat és áradásokat, második helyen a klímaváltozás elleni harc, illetve a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazkodás kudarcát. Harmadik helyen a természeti katasztrófák – vulkánkitörések és földrengések – szerepelnek. A negyedik és ötödik helyen a biodiverzitás csökkenése és az ökológiai rendszerek összeomlása, valamint az emberi tevékenység okozta környezetvédelmi károk, mint az olaj és a radioaktív szennyezés veszélyei.
A több mint 750 szakértő és döntéshozó által összeállított jelentés a legvalószínűbb kockázati tényezők között említi még a kereskedelmi háborúkat és a nacionalista politizálás terjedését világszerte, ami nehezebbé teszi a megoldásokra törekvő együttműködést az országok között.
A WEF jelentésében a politika, a gazdaság és a társadalom haladéktalan együttműködését szorgalmazza. Az elzárkózás és a geopolitikai kihívások ellen az egyedüli út az együttműködés, hogy a mindenkit érintő veszélyekkel szemben határozottan felléphessünk – hangsúlyozták a jelentés írói.
A WEF globális kockázatként olyan veszélyeket határoz meg, amelyek súlyos károkat okozhatnak több országnak vagy iparágnak a következő tíz évben.
Az idei davosi találkozót a szeptember óta tomboló ausztráliai bozóttüzek idején tartják. Míg a canberrai kormány eddig elkerülte az ország történek egyik legsúlyosabb tűzvészét összefüggésbe hozni a klímaváltozással, addig az ausztrál közvéleményben egyre nagyobb aggályok vannak a globális felmelegedés miatt. „A szélsőséges időjárási jelenségek látható hatása, a bozóttüzek, áradások, növelték a tudatosságot” – mondta Emily Farnworth, a WEF éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezéseinek vezetője. „Most teljes valójában láthatjuk, hogy mindez mit jelent” – fűzte hozzá.
Larry Fink, az amerikai BlackRock alapkezelő vezérigazgatója – szakértők szerint jelentős elmozdulásként – figyelmeztette a vállalatok vezetéseit, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a klímaváltozás elleni küzdelemben.
