Magyarországnak az az érdeke, hogy a feszültségek minél inkább enyhüljenek a Közel-Keleten – mondta a külgazdasági és külügyminiszter tegnap Budapesten. Szijjártó Péter Ádil bin Ahmed al-Dzsubeir szaúd-arábiai külügyi államminisztert fogadta, majd ezt követően a távirati iroda szerint kiemelte, azonosították a pontokat, amelyekben hazánk és Szaúd-Arábia hasonló álláspontot képvisel. – Ilyen a migráció és a terrorellenes küzdelem – mondta, kifejtve: lényeges a határok védelme, fontos, hogy a segítséget oda vigyék, ahol a baj van, továbbá az, hogy a migráció kiváltó okait kell kezelni és fel kell lépni az embercsempészet ellen. – Ha a Közel-Keleten biztonsági kockázatok vannak, az újabb migrációs hullámokat indíthat el Európa felé – mutatott rá Szijjártó.
A tárcavezető kitért arra, a migráció kiváltó okainak megszüntetéséhez humanitárius akciókra van szükség, hazánk ilyeneket indít a Hungary Helps program révén.
A terrorellenes küzdelemről Szijjártó elmondta: folytatni kell az erőfeszítéseket, a cél az Iszlám Állam végleges legyőzése. Dzsubeir hangsúlyozta: hazánk és Szaúd-Arábia kölcsönösen előnyös együttműködést építhet ki például a tudományban és az oktatásban, szorosabbra fűzhetik gazdasági kapcsolataikat, és közösen léphetnek fel nemzetközi szervezetekben. Egy azzal kapcsolatos kérdésre, hogy sajtóhírek szerint Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörököshöz köthető Jeff Bezos – az Amazon első embere – telefonjának feltörése, a külügyi illetékes kijelentette: ezek a sajtóhírek alaptalanok és nevetségesek.
Halovány béketerv
Illetékesek nem fűznek vérmes reményeket ahhoz az amerikai béketervhez, amelyet Donald Trump elnök a jövő héten készül bemutatni Benjamin Netanjahu izraeli ügyvezető kormányfőnek és Beni Ganc ellenzéki vezetőnek, egy hónappal az izraeli választások előtt. Mint a Jediót Ahronót online változata tegnap kiszivárogtatások alapján jelentette, a Washingtonban az „évszázad alkuja” néven emlegetett terv szerint Izrael kiterjeszthetné fennhatóságát Ciszjordánia jelenleg is izraeli ellenőrzés alatt álló körzetei 30-40 százalékára, és teljesen megtarthatná Jeruzsálemet. Négy év elteltével a palesztinok saját államot kapnának, de számos korlátozással: hadseregük nem lehet, nem köthetnek szövetséget más országokkal, a légtér és a határok felett sem gyakorolhatnának ellenőrzést.
