Cenzúrázott orosz internet

Az Agora és a Roszkomszvoboda szervezet által februárban közzétett jelentés szerint Oroszországban tavaly 438 981 esetben került sor az internet korlátozására. A korlátozások és büntetőeljárások nemcsak újságírókat, bloggereket vagy webportálok tulajdonosait érintették, de akár a bejegyzéseket megosztó magánszemélyeket is. 2019-ben ráadásul több olyan törvényt is elfogadtak, amelyek további korlátozásokat vezettek be az orosz online szférában. A jelentés szerzői szerint a hatóságok célja az orosz internet kínai vagy észak-koreai mintára történő elszigetelése.

2019. február 1-jétől pedig életbe lépett a magánszemélyeket külföldi ügynöknek minősítő törvény, amely szerint már nemcsak a nonprofit szervezetek (2012-es törvény) és a média (­2017-es törvény) minősülhet annak, hanem bármely magánszemély, aki egy másik „külföldi ügynök” anyagait osztja meg, vagy saját tartalmat állít elő, de külföldről kap érte pénzt. Innentől kezdve egy külső tartalom megosztásáért bármely magánszemélyt megbélyegezhetnek, függetlenül a megosztott tartalom minőségétől, típusától. – Némi habozás után néhány évvel ezelőtt a hatóságok eldöntötték, mi lesz az irány az internet orosz szegmen­sében: kontroll, cenzúra és elszigeteltség. A végső cél egy szuverén internet létrehozása a kínai és észak-koreai mintára. Tavaly e cél elérése érdekében kulcsfontosságú rendeleteket fogadtak el – írják a jelentés szerzői.

A legtöbb büntetőeljárás egyébként a még 2003-ban elfogadott és azóta sokat kritizált, „a gyűlöletbeszédről vagy emberi méltóság megsértéséről” szóló 282-es törvénycikk alapján indult. Korábban számos esetben a gyűlöletbeszéd kategóriájába eső tartalommegosztásokért járt börtönbüntetés magánszemélyeknek, míg 2018-ban az eredeti törvényt enyhítették, és részben adminisztratív büntetési kategó­riába sorolták át. Ugyanakkor, az elemzés szerzői szerint 2020-ban az internet orosz szegmensében várhatóan tovább fog emelkedni a blokkolt tartalmak száma az említett törvények eredményeként.