Cenzúrázott orosz internet

Az Agora és a Roszkomszvoboda szervezet által februárban közzétett jelentés szerint Oroszországban tavaly 438 981 esetben került sor az internet korlátozására. A korlátozások és büntetőeljárások nemcsak újságírókat, bloggereket vagy webportálok tulajdonosait érintették, de akár a bejegyzéseket megosztó magánszemélyeket is. 2019-ben ráadásul több olyan törvényt is elfogadtak, amelyek további korlátozásokat vezettek be az orosz online szférában. A jelentés szerzői szerint a hatóságok célja az orosz internet kínai vagy észak-koreai mintára történő elszigetelése.

Az Agora és a Roszkomszvoboda szervezetek 2020 februárjában részletes kutatást adtak közre az orosz internet, az úgynevezett Runet 2019-es helyzetéről. Oroszországban 93 millió internethasználó van, köztük a 12 évesnél idősebbek 76 százaléka használja a világhálót. A jelentés szerzői szerint az internet szabadsága alapvető emberi jog, ennek korlátozása káros következményekkel jár. Egy év alatt a hatóságok 438 981 esetben korlátozták az internet szabadságát a kutatás szerint, és a Roszkomnadzor (a kommunikáció, információs technológia és tömegmédia felügyeletét végző szövetségi hivatal) 270 ezer weboldal elérését tiltotta le.

Az orosz hatóságok nemcsak korlátozó módon léptek fel bizonyos tartalmakkal szemben, de büntetőjogi eljárásokat is indítottak. 2019-ben kétszáz ember ellen indult eljárás, ebből 38 esetben börtönbüntetéssel zárultak az ügyek. A tiltott oldalak között bőven akadtak gyűlöletkeltő vagy terrorizmusra buzdító tartalmak is, ám a két szervezet szerint a hatalom fókuszában mégis a kormány legnagyobb kritikusai, polgári aktivisták vagy politikai véleménnyel rendelkező, nyilvános, ismert személyek álltak. Emellett tavaly nyolc esetben regionálisan átmenetileg fel is függesztették az internetszolgáltatást, például a 2019-es tavaszi ingusföldi tüntetések idején.

Az elmúlt időszakban több olyan törvény lépett életbe, amelyek további korlátozások előtt nyitották meg az utat. 2019 márciusában vezették be az „álhírek terjesztéséről” és a „hatalommal szembeni tiszteletlenségről” szóló törvényeket. Az előbbi körülbelül 150 ezer és hétmillió forint közötti büntetéseket ír elő álhírek megosztása, terjesztése esetében, míg az orosz hatalom megsértéséért 150 ezer és 1,5 millió forint közötti büntetések járhatnak. Tavaly 78 eljárás indult tiszteletlenség miatt, 44 esetben ez az orosz elnök személyét érintette.

A gyűlöletkeltő és terrorizmusra buzdító oldalakon kívül leginkább a hatalom kritikusait tiltják le
Fotó: REUTERS/Maxim Shemetov

A legnagyobb publicitása az orosz internet elszigeteléséről szóló, 2019 áprilisában elfogadott törvénynek volt. „Az orosz internet biztonságos és stabil működésének biztosításáról” szóló szabályozás gyakorlatilag leválasztja az internet orosz szegmensét a világhálózatról, kínai minta alapján. A Roszkomnadzor átveheti az irányítást az internet felett, ha azt külső fenyegetés éri, és további eszközöket kap a korlátozások végrehajtásához.

2019. február 1-jétől pedig életbe lépett a magánszemélyeket külföldi ügynöknek minősítő törvény, amely szerint már nemcsak a nonprofit szervezetek (2012-es törvény) és a média (­2017-es törvény) minősülhet annak, hanem bármely magánszemély, aki egy másik „külföldi ügynök” anyagait osztja meg, vagy saját tartalmat állít elő, de külföldről kap érte pénzt. Innentől kezdve egy külső tartalom megosztásáért bármely magánszemélyt megbélyegezhetnek, függetlenül a megosztott tartalom minőségétől, típusától. – Némi habozás után néhány évvel ezelőtt a hatóságok eldöntötték, mi lesz az irány az internet orosz szegmen­sében: kontroll, cenzúra és elszigeteltség. A végső cél egy szuverén internet létrehozása a kínai és észak-koreai mintára. Tavaly e cél elérése érdekében kulcsfontosságú rendeleteket fogadtak el – írják a jelentés szerzői.

A legtöbb büntetőeljárás egyébként a még 2003-ban elfogadott és azóta sokat kritizált, „a gyűlöletbeszédről vagy emberi méltóság megsértéséről” szóló 282-es törvénycikk alapján indult. Korábban számos esetben a gyűlöletbeszéd kategóriájába eső tartalommegosztásokért járt börtönbüntetés magánszemélyeknek, míg 2018-ban az eredeti törvényt enyhítették, és részben adminisztratív büntetési kategó­riába sorolták át. Ugyanakkor, az elemzés szerzői szerint 2020-ban az internet orosz szegmensében várhatóan tovább fog emelkedni a blokkolt tartalmak száma az említett törvények eredményeként.