Magyar nagykövetség nyílt tegnap Kirgizisztán fővárosában, Biskekben. – Jó döntés volt a kormány részéről a keleti nyitás stratégiájának meghirdetése tíz évvel ezelőtt – indokolta a külképviselet megnyitását Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kirgiz–magyar üzleti fórumon.
A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy sokan bírálták, kioktatták és lesajnálták Magyarországot, mondván, kiírja magát a nyugati szövetségesi világból. Szerinte mára azonban világossá vált, hogy ezeket a kritikákat kizárólag azért fogalmazták meg, mert nyugati barátaink nem akartak minket konkurenciaként látni a közép-ázsiai piacon. – Ma Magyarország a világgazdasági változások nyertesei közé tartozik, de ez nem történhetett volna meg, ha tíz éve nem kezdjük meg a keleti nyitás stratégiáját – hangsúlyozta, kiemelve a térség szerepét.
Kirgizisztán nagyjából 200 ezer négyzetkilométeres, 6,3 milliós lakosságú ország, a Világbank adatai alapján gazdasági növekedése évek óta 3-5 százalék körüli, ami az egyik legmagasabb a térségben. A hegyvidékei miatt az „Ázsia Svájcának” is nevezett szovjet utódállammal a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2,7 milliárd forint értékű a kereskedelmi forgalmunk, amelynek túlnyomó többségét a kivitel teszi ki.
Szijjártó Péter Biskekben a kétoldalú kapcsolatok erősítése kapcsán arról is beszámolt, hogy ötvenmillió dolláros közös beruházási alap jön létre az Exim Bank és nemzetközi partnerek részvételével, valamint szeptembertől 75 kirgiz diák kezdi meg tanulmányait magyar felsőoktatási intézményekben.
Áprilisban Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnök is Magyarorságra látogat. Tájékoztatása szerint Magyarország segítséget ajánlott fel a természeti károk enyhítésére. Kirgizisztánban gyakoriak a földrengések, néhány napja is ötös erősségű földrengés rázta meg az országot. Egy 2008-as természeti katasztrófa pedig 75 életet követelt.
A magyar külügyminiszter méltatta Kirgizisztán erőfeszítéseit is, amelyeket a terrorizmus elleni küzdelemben, határainak védelmében, a szélsőséges személyek és ideológiák áramlásának ellenőrzésében tettek Afganisztán szomszédságában. Az országban a népesség majd kilencven százaléka muszlim, mellettük keleti ortodox keresztények élnek még nagyobb számban.
