Májusban lökést kaphat az unió bővítési folyamata

A bővítéspárti tagállamok remélik, hogy még a májusi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt sikerül lendületet adni az albán és északmacedón integrációs folyamatnak.

2020. 02. 18. 13:56
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az albániai földrengés miatt nemzetközi donorkonferenciát tartottak hétfőn Brüsszelben egy nappal azután, hogy hat nyugat-balkáni állam (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia) részvételével sor került egy informális csúcstalálkozóra. – Az albánok tudják, hogy most még inkább az európai családunkba tartoznak – mondta tegnapi nyitóbeszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, annak a véleményének is hangot adva: meggyőződése, hogy Albánia a jövőben az európai közösség tagja lesz. Az eseményen Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, illetve Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar biztos is felszólalt. – Egy család vagyunk, a Nyugat-Balkán pedig a kontinensünk része. A jövőnk mindenképp összeköt – ezt Michel mondta a donorkonferencián, aki már a vasárnap esti találkozón is magabiztosan beszélt arról, hogy minél mélyebb partnerségre van szükség a nyugat-balkáni országokkal.

A brüsszeli gesztusok annak fényé­ben jelentősek, hogy mind Albániának, mind Észak-Macedóniának csalódás volt, hogy a tagállami vezetők még tavaly decemberben nem adtak zöld jelzést a csatlakozási tárgyalások megindításának. A bővítéspárti tagállamok remélik, hogy még a májusi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt sikerül lendületet adni az albán és északmacedón integrációs folyamatnak. Ezt a célt szolgálta a vasárnap esti informális találkozó is, ahol az Európai Bizottság új bővítési stratégiája, illetve annak alkalmazhatósága is terítékre került az uniós és balkáni vezetők között. A tagjelölt és potenciális tagjelölt országok részéről a tavalyi blamázs fényében kis pesszimizmus volt tapasztalható. Edi Rama albán miniszterelnök és Nikola Dimitrov északmacedón külügyminiszter egyaránt elsütöttek egy viccet arról, hogy a brüsszeli viharos időjárás miatt nehezen érkeztek meg a találkozóra – pont úgy, ahogy országaik is nehezen találják az EU-ba vezető utat.

Pedig immár nem csak a brüsszeli vezetés hozzáállása ad okot a bizakodásra. Emmanuel Macron (képünkön) – a bővítés egyik kritikusa – a hét végén Münchenben utalt rá, hogy amennyiben garanciát kap a megreformált csatlakozási folyamat működőképességére (és arra, hogy az visszafordítható), Franciaország nem fogja megvétózni a tárgyalások megkezdését Szkopjéval és Tiranával. A francia elnök egyébként következetesen elutasította a francia vétó kifejezést, mondván: nem csak országa mondott nemet a Nyugat-Balkánnak tavaly októberben.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.