A török-görög helyzet és a koronavírus gyors terjedése jócskán átírta Ursula von der Leyen friss beszédét, amely az Európai Bizottság első száz napjának értékeléséről szólt. A bizottsági elnök nemrég Brüsszelben állt újságírók elé, és azt hangoztatta: a görög-török határon feltorlódott menekülttömeg és Görögország is mielőbbi segítséget érdemel. – Mindig mondtam, hogy a migráció hosszú távon velünk maradó kihívás – mondta, bejelentve, hogy a bizottság húsvét után bemutatja a migrációs reformra vonatkozó elképzeléseit. – Jobb helyzetben vagyunk, mint 2015-ben, de még mindig nem vagyunk elég felkészültek – szögezte le. Von der Leyen beszélt arról is: ma este Brüsszelben találkozik Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel a helyzet mielőbbi rendezése érdekében. – Úgy kell csökkenteni a határainkra nehezedő nyomást, hogy az egyének nemzetközi védelemhez való joga ne sérüljön – tette hozzá. Az elnök kérdésre leszögezte: Európa határai zárva vannak – utóbbi ellenkezőjét csak a török elnök állítja.
Bejelentette azt is: Luxemburg, Franciaország, Finnország, Portugália és Németország máris jelezték, hogy befogadnak a görög szigetekre felnőtt felügyelet nélkül érkezett kiskorú menedékkérők közül. Az Európai Bizottság múlt héten határozott arról is, hogy 700 millió euróval segíti Görögország az EU külső határainak védelmére tett erőfeszítéseit. Von der Leyen szerint az összeg második, 350 milliós része hamarosan szintén eljut a görögökhöz.
A bizottsági elnök természetesen kihívásként beszélt a koronavírus gyors terjedéséről is. Mint mondta, nem kérdés, hogy a járványhelyzet óriási hatással lesz az európai gazdaságra, a lehetséges következményeket pedig folyamatosan mérik. – Ugyanakkor szükségünk van egy keretköltségvetéshez a megfelelő válaszadáshoz – mondta, majd felszólította a tagállamokat, hogy mielőbb állapodjanak meg a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetésről. – Már most késésben vagyunk! – hangsúlyozta. Ismert, az állam-és kormányfők február végén nem tudtak megegyezni a hosszútávú büdzséről.
