Flottacserére készülnek a Luftwaffénél

Németország védelmi kiadásai látványosan megugrottak tavaly, Berlin ráadásul tervbe vette légierejének megújítását is, részben amerikai gépekre cserélné flottáját. A választás egyúttal jelképes gesztus az Egyesült Államok felé, mutatja, hogy az ország megbízható szövetséges, és hajlandó a zsebébe nyúlni.

Tornado vadászgép a Bundeswehr jageli légibázisán. Életciklusuk végéhez közelednek. Fotó: Fabian Bimmer Forrás: Reuters

Első helyen az Egyesült Államok, majd Kína, India, Oroszország és Szaúd-Arábia – ez a védelemre legtöbbet költő országok toplistája a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI), a tavalyi évet vizsgáló, tegnap ismertetett jelentése szerint. A hatodik helyen Franciaország, a hetediken Németország áll, s az utóbbi már csak azért is kiemelkedő, mert a németek egyetlen év alatt tízszázalékos növekedést könyvelhettek el. A trend folytatódhat, Berlin ugyanis már idén is beharangozott egy óriá­si katonai beszerzést: a Luftwaffe elöregedő flottáját cserélnék le. A nemrégiben nyilvánosságra hozott tervek szerint 93 darab új európai Eurofightert, valamint 45 amerikai F-18-ast vásárolnának.

A német légierő által használt Panavia Tornadók az életciklusuk végéhez közelednek, miközben e többcélú vadászrepülőgépek alkalmasak a Németország területére telepített amerikai taktikai nukleáris töltetek célba juttatására. Közben a Luftwaffe által jelenleg is használt Eurofighterek nem rendelkeznek a töltetek szállításához szükséges engedélyekkel. Ezek megszerzése várhatóan hosszú és költséges folyamat lenne, valamint az engedélyeztetési döntés végső soron az amerikai fél kezében maradna – magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Etl Alex, hogy miért van szükség a cserére.

A Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa rámutatott, ugyan csak szimbolikus képességről van szó, megszűnése mégis tovább erodálná az amúgy is meglehetősen rossz állapotban lévő transzatlanti szövetséget, így a német-amerikai kapcsolatokat is. – A döntés egyértelműen azt mutatja: Németország fenn kívánja tartani részvételét a NATO nukleáris elrettentési képességeiben. Ez jelképes gesztus Washingtonnak, amellyel Berlin demonstrálni szeretné, hogy megbízható szövetséges – értékelte a választást a kutató. Rámutatott, erre azért is szükség van, mert a német védelmi kiadások jelentősen elmaradnak a NATO-ban elvárt két GDP-százalékos aránytól, és ezért az Egyesült Államok többször is bírálta már Berlint.

Tornado vadászgép a Bundeswehr jageli légibázisán. Életciklusuk végéhez közelednek.
Fotó: Reuters

Középtávon nincs is szándék a gyors változtatásra, Angela Merkel kancellár korábban csak a 2030-as évek elejét jelölte meg a kétszázalékos cél elérésére. – Az F-18-asok beszerzése és a nukleáris képesség fenntartása minden bizonnyal pozitívan hat a német-amerikai kétoldalú kapcsolatokra is – állítja a szakember. Etl Alex emlékeztetett: a nagyobb haderők általában több vadászgéptípusra támaszkodnak, ahogyan a német légierő jelenleg is vegyes összetételű, de az ritkább megoldásnak számít, hogy egyszerre európai és amerikai gépeket is rendszerben tartsanak. – A vadászgépek rendkívül komplex fegyverrendszerek. Minden típusnak más-más a kiképzési, a logisztikai és a szervizigénye. Mindez összességében várhatóan tovább terheli majd az eszközállomány készenléte szempontjából amúgy is gyakran a kritikák kereszttüzében álló Bundeswehrt – vélekedett.

A kutató szerint a hatodik generációs európai vadászgép (FCAS) nem jelenthetett alternatívát, mert ennek fejlesztése még gyerekcipőben jár. – Bár a típus rendszerbe állítása fontos lépés lenne az európai védelmi ipar megerősítése és az euró­pai légierők ütőképességének fenntartása szempontjából, ám ez az optimista becslések szerint is csak legkorábban 2035-re valósulhat meg – magyarázta Etl Alex.