Merkel elhagyta a karantént

Steffen Seibert a koronavírus-járvány elleni küzdelem és a jogállamiság kapcsolatáról 13 EU-tagország által szerdán kiadott nyilatkozatról újságírói kérdésekre válaszolva kiemelte: a válsághelyzet mindig azt jelenti, hogy „eljött a jogállamiság ideje”.

Arra a kérdésre, hogy a demokrácia magyarországi leépítése nem ad-e okot Angela Merkel kancellárnak arra, hogy kapcsolatba lépjen magyar kollégájával, elmondta, hogy éppen ez adott okot a szerdai berlini kormányszóvivői tájékoztatón tett „nagyon világos kijelentésekre”, és arra, hogy a külügyminisztérium a szövetségi kormány képviseletében csatlakozott a holland külügyminisztérium által a 13 csatlakozó tagállam nevében kiadott „fontos nyilatkozathoz”.

Kifejtette, a koronavírus-járvány „gigantikus kihívás”, de a járvány elleni intézkedésekkel „az európai alapelvek és értékek keretén belül kell maradni”, vagyis tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot, a szabadságot, a demokráciát, a jogállamiságot és a sajtó, illetve a véleménynyilvánítás szabadságát. Ez a lényegi tartalma a közös nyilatkozatnak, és ezzel a német szövetségi kormány is egyetért.

Maria Adebahr hozzátette, hogy időközben 18-ra emelkedett a csatlakozó tagállamok száma. Az új csatlakozók között van Magyarország is. Mint mondta, ezek a fejlemények „arra a feltételezésre késztetnek bennünket, hogy EU-s tagországok egy jelentős nagyságú csoportja egyetért abban, hogy közösen beszélni kell az alapértékek és a jogállamiság tiszteletéről, és napirenden kell tartani ezt a témát”.

Arra a kérdésre, megerősíti-e a kormány, hogy a nyilatkozat Magyarországra és Lengyelországra vonatkozik, elmondta, hogy valamennyi EU-tagállamra érvényesek a nyilatkozatban foglalt megállapítások, azonban a sajtóban megjelent értékelések „nem mindig tévesek”.

A külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere, Michael Roth az üggyel kapcsolatban a Die Welt című német lap pénteki számában hangsúlyozta: „a megértés és a deeszkaláció (a feszültség csökkentése) világos jelére van szükség a magyar kormány részéről”.

Arról is szólt, hogy be kell vezetni egy úgynevezett jogállamisági mechanizmust, amelynek révén rendszeresen valamennyi EU-tagországban megvizsgálják a jogállamiság elveinek érvényesülését. Mint mondta, ha valamennyi tagállamnak alá kell vetnie magát a vizsgálatnak, nem lehetne azzal vádaskodni, hogy „pellengérre akarunk állítani” egyes országokat.

Kiemelte, hogy pénzügyi szankciókkal kell sújtani az alapértékeket megszegő tagországokat. Mint mondta, nem lehetne megmagyarázni a német lakosságnak, miként fordulhat elő, hogy egy ország EU-s forrásokból finanszírozza az állami beruházások nagy részét, „és aztán megsérti az EU elveit”.