A koronavírus-járvány okozta kényszerű korlátozó intézkedések dacára is új lendületet vett a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezése. A spanyolországi és franciaországi szövetségesek mellett a határon túli magyar közösségeket is új üzenetek, új internetes felületek mozgósítják. A mobilizációra annál is inkább szükség van, mert már csak két hét maradt arra, hogy az SZNT által kezdeményezett, az őshonos nemzeti közösségek gazdasági megerősödését szorgalmazó aláírásgyűjtéshez csatlakozzunk. Május 7-ig egymillió aláírás szükséges ahhoz, hogy az Európai Unió tárgyalja a polgári kezdeményezést.
A kezdeményezés egyik legrégebbi nemzetközi szövetségesének számító Baszk Nemzeti Párt saját hivatalos Facebook-oldalán, illetve Twitter bejegyzésen keresztül tájékoztatta követőit, hogy az autonóm régió lakossága is érdekelt a nemzeti régiók sikerében. A megbízható szövetségesek sorát bővíti a Breton Kulturális Intézet is. E szervezet 2020. január 11-én külön nemzetközi konferenciát szervezett a polgári kezdeményezésről Bretagne-ban. Az azóta is zajló aláírásgyűjtő munkát új közleményük mellett két interjúval serkentették az utóbbi időben, melyet a polgári kezdeményezés képviselőjével, Dabis Attilával készítettek, egyrészt a polgári kezdeményezés céljairól, másrészt ennek kapcsán a trianoni centenárium témaköréről.
A régi szövetségesek mellett újakat is bekapcsoltak a közös munkába a szervezők. A Régiók és Népek Szolidaritása (Régions et Peuples Solidaires) nevű ernyőszervezet április 20-ai közleményében szögezte le, hogy a kezdeményezés céljait valamennyi tagszervezet teljes mellszélességgel támogatandónak tartja, ezért buzdítják minden szavazójukat, hogy írják alá e kezdeményezést. A breton, baszk, katalán, korzikai, elzászi, savoyai, és occitán pártokat tömörítő ernyőszervezet közleménye hangsúlyozza, hogy a kezdeményezés alapvető változást hozhatna valamennyi franciaországi nemzeti régió életében, külön említve az európai fejlesztési régiók (másnéven NUTS egységek) kialakításának sokszor ésszerűtlen, és a helyi közösségek szempontjából káros voltát (ez utóbbi szempont a határon túli magyar közösséget is hátrányosan érinti).