Jövő hétfőn tervezi megkezdeni a március 17-én életbe lépett szigorú kijárási korlátozások fokozatos feloldását a francia kormány, a döntést azonban heves társadalmi vita kíséri. Mások mellett erre is reagált tegnap Emmanuel Macron, aki egy Párizs környéki település iskolájában beszédet tartva úgy fogalmazott: a május 11-én kezdődő időszak mindannyiunk kollektív felelőssége. – A korlátozások feloldása egy jóval komplexebb kérdés annál, mint amilyen azok bevezetése volt, de megpróbáljuk tartani a lépést. Három hét elteltével majd meglátjuk, növekszik-e az emberek száma a kórházi ellátásban, és annak függvényében ítéljük meg a helyzetünket – fogalmazott a francia elnök.
A francia egészségügyi minisztérium hétfő esti összesítése szerint a napi halálozás ismét háromszáz fölé emelkedett: 24 óra alatt 306-tal 25 201-re nőtt a Covid-19 betegségben elhunytak száma az előző napi 135-ös növekedés után. A naponta frissülő adatok mellett az már csak olaj volt a tűzre, hogy a minap kiderült, már decemberben, azaz egy hónappal a hivatalos észlelés előtt is volt koronavírusos fertőzött Franciaországban.
Legalábbis a párizsi Avicenne Hospital intenzív osztályának vezető orvosa, Yves Cohen szerint, aki a francia közszolgálati FRI csatornának azt állította: egy tüdőgyulladással kezelt betegénél a később elvégzett teszt alapján kimutatták a koronavírust. Sokan tehát amellett érvelnek, korai még a korlátozások feloldásáról beszélni: a hétvégén például a párizsi régió több mint háromszáz polgármestere fordult nyílt levélben a francia elnökhöz, azt kérve, halassza el az iskolák május 11-re tervezett újranyitását. A polgármesterek nem csupán az egészségügyi kockázatok miatt aggódnak, de a szervezés is aggályokat ébreszt bennük: a korlátozások többek között megkövetelik, hogy egyszerre csak tizenöt diák tartózkodhat egyszerre egy teremben, így viszont a tanároknak biztosítani kellene a távoktatást azok számára, akik nem tudnak iskolába járni.
Azt egyébként Éduard Philippe miniszterelnök is elismerte az általános karantént felváltó óvintézkedések hétfői bemutatásakor, hogy azokat elsősorban a gazdaság újraindítása miatti szükség teszi indokolttá. A kormánystratégiát a kormánytöbbségű nemzetgyűlés múlt kedden már megszavazta, az ellenzéki többségű szenátus viszont hétfőn elutasította, jóllehet a felsőházi szavazás jelképes volt, jogi következményei a rendkívüli egészségügyi vészhelyzet kihirdetése miatt nincsenek. A felsőház főleg az iskolák újranyitását nem támogatja, illetve abban is kételkedik, hogy a kormány képes lesz a megígért napi 700 ezer tesztelés megszervezésére.
