Ennyi pénz jutna Magyarországnak a helyreállítási alapból

A papírformának megfelelően a legnagyobb szeletet a járvány által leginkább sújtott országok kapnák.

Brüsszel, 2020. május 27. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szájmaszkot viselve felszólal az Európai Parlament egynapos plenáris ülésén Brüsszelben 2020. május 27-én. Von der Leyen közölte: az Európai Uniónak 750 milliárd euróra (mintegy 262,5 ezer milliárd forint) van szüksége a koronavírus-járvány okozta példátlan gazdasági és a társadalmi károk utáni helyreállításhoz. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet Forrás: MTI/EPA

Betartotta ígéretét az uniós bizottság: gigászi méretű, 750 milliárd eurós helyreállítási alap létrehozására tett javaslatot tegnap Brüsszelben. A koronavírus-válság hatásait kezelni célzó, Új Generáció névre keresztelt pénzügyi eszközt Ursula von der Leyen elnök mutatta be az Európai Parlamentben, ahol úgy érvelt a képviselőknek: néha a legmerészebb elképzelések a leginkább biztonságosak.

– Válaszúthoz érkeztünk, ez az EU történetének legnagyobb válsága, amelyet egyedül semelyik tagállam sem képes megoldani

– hangoztatta Von der Leyen.

A bizottsági javaslat szerint a 750 milliárdos alapból 500 milliárd euró lenne a vissza nem térítendő támogatás, 250 milliárd euró pedig a visszatérítendő hitel. A Magyar Nemzet is beszámolt róla, hogy Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök ötszázmilliárd eurós alapot képzeltek el, ám még a múlt hétvégén a „fukar” tagországok – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – saját javaslattal álltak elő, mondván: mindenképpen hitelekben kell gondolkozni. A friss bizottsági csomag kompromisszumot tűz ki célul a tagállamok között, így kétharmada támogatásokból, az egyharmada pedig hitelből áll majd.

A várakozásoknak megfelelően a legnagyobb szeletet a járvány által leginkább sújtott országok kapnák.

A brüsszeli sajtóban megszellőztetett számok szerint Olaszország 81 milliárd eurónyi támogatást és 90 milliárdos hitelt, míg a spanyolok 77, illetve 63 milliárdot kapnának. Magyarország a dokumentum szerint nyolcmilliárd eurós támogatásra és megközelítőleg hétmilliárd eurónyi hitelre lenne jogosult. Varga Judit igazságügyi miniszter még a bejelentést megelőzően úgy fogalmazott a magyar szempontokról: a sikeres védekezés nem büntethető a források átcsoportosításával. – A fejletlenebb országok felzárkózása továbbra is prioritás, ezért ragaszkodunk a kohéziós források megőrzéséhez – mondta. A 750 milliárdos alapnak van egy 55 milliárd eurós része is, ahonnan az EU-s államok kohéziós célok mentén hívhatnak le támogatást a közös uniós büdzsén felül.

Fotó: MTI/EPA

A meghirdetett eszköz pedig szorosan illeszkedne a járvány miatt átdolgozott 2021–2027. évi, 1100 milliárd eurós keretköltségvetésbe.

Utóbbi főösszege szintén kedvező Magyarország számára, miután az – az előzetes jóslatokkal ellentétben – nem csökkent idén februárhoz képest, amikor is az állam- és kormányfők nem tudtak megegyezni ebben a kérdésben.

Akkor Charles Michel, az Európai Tanács elnöke 1095 milliárdos kompromisszumot javasolt. Az alap és a büdzsé tehát mindösszesen 1850 milliárd euróra rúghat majd, és az uniós bizottság a piacról venne fel hozzá hitelt. A valóban történelmi méretűnek mondható csomagról június végi csúcstalálkozójukon, a várakozások szerint ezúttal már személyesen tárgyalhatnak az EU-tagállamok vezetői.