Felforgathatja a Dél-kínai-tenger törékeny erőviszonyait a koronavírus járvány, erre figyelmeztet az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma és egy ausztrál agytröszt. A délkelet-ázsiai térség hat országa tart igényt a tengeren fekvő szigetekre, közöttük a regionális nagyhatalom Kína. Peking katonai bázisok telepítésével illetve szigetek, zátonyok mesterséges bővítésével terjeszti ki befolyását a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonala felett, ami a rivális Egyesült Államoknak is szemet szúrt. Jelzésképpen az amerikai haditengerészet rendszeresen áthajózik a Kína által magának követelt, a washingtoni értelmezés szerint azonban nemzetközi felségterületnek számító vizeken – visszatérő témát szolgáltatva a konfliktust követő nemzetközi sajtónak.
Még áprilisban figyelmeztetett az amerikai Védelmi Minisztérium, hogy a koronavírus-járvány körüli zűrzavart kihasználva Kína nagyobb léptékben folytatja terjeszkedését a térségben. Közleményükben felszólították Pekinget, hogy inkább a járvány megoldására koncentráljon ahelyett, hogy a kialakult helyzetet kihasználva próbálja erősíteni pozícióit a Dél-kínai-tengeren. Ezt támogatta meg egy nemrég közölt tanulmányban az ausztrál Lowy Intézet, amely a térség más országainak felkészültségéről számol be. Ebből kiderül, a térség érintett országai nagyban csökkenteni kényszerülnek hadi kiadásaikat, Indonézia 588 millió dollárral, Thaiföld pedig 588 millió dollárral mérsékli védelmi költségvetését. – Ugyanezzel a problémával szembesül Malajzia, Vietnam és a Fülöp-szigetek is – áll a tanulmányban. A Defense News szakportál arra hívja fel a figyelmet, hogy ezzel szemben Kína 6,6 százalékkal növeli katonai kiadásait idén; erről a múlt héten, éves parlamenti ülésszakán döntött az Országos Népi Gyűlés.
A vádakra reagált Van Ji (Wang Yi) kínai külügyminiszter, hangsúlyozva: éppen Kína segít sokat szomszédainak a járvány leküzdésében. Van szerint az Egyesült Államok igyekszik minden fronton politikai ügyet csinálni a járványból, ahogyan Hongkongon keresztül Kína belügyeibe is megpróbál beavatkozni. – Felkeltette figyelmünket, hogy az Egyesült Államokban dolgozó egyes politikai erők túszul ejtették a kétoldalú kapcsolatokat, s miattuk a két ország a hidegháború felé sodródik – fogalmazott a kínai külügyminiszter, a konkrét politikai csoportokat azonban nem nevezte meg.
