Hazánk kiáll közel-keleti szövetségese mellett

Hazánk sérelmezi, hogy Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő – a tagállami egység hiánya ellenére – változatlan formában publikálta az Izraellel szemben kritikus hangvételű közös uniós nyilatkozatot – reagálta a Magyar Nemzet megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). A KKM szerint a brüsszeli viselkedés „jogi és szuverenitási szempontból is rendkívül problémás”.

Izrael az 1967-es háborúban foglalta el Ciszjordániát, a Gázai övezetet, a Golán-fennsíkot és Kelet-Jeruzsálemet. Az izraeli–palesztin békefolyamatok megalapozásának ábrándjával fellépő 1993-as oslói egyezmény értelmében ezeken a területeken napjainkban a Palesztin Nemzeti Hatóság és Izrael együttesen gyakorolja a hatalmat, a három közigazgatási egységenként eltérő felállásban. Eszerint az egész terület körülbelül 17 százalékát kitevő A zóna teljes mértékben a Palesztin Nemzeti Hatóság felügyelete alatt áll, vagyis ide hivatalosan nincs joga belépni az izraeli hadseregnek. Az A övezettől eltérően a B zónákban izraeli katonai jelenlét társul a palesztin közigazgatás mellé; ez az összes terület körülbelül 21 százalékán van így. A C zóna pedig teljes izraeli fennhatóságot jelent.

Az izraeli külügyminisztérium visszautasította az uniós bírálatokat. Gabi Askenázi izraeli külügyminiszter hivatalba lépésekor hangsúlyozta: ez a hangosbeszélő-diplomácia nem helyettesíti a baráti diplomáciai párbeszédet, és nem segíti elő azt, hogy Európa betöltse a magának szánt szerepet a világban.

Donald Trump amerikai elnöknek az „évszázad alkujaként” emlegetett béketerve egyébként az Egyesült Államok hagyományával is szakított: Jimmy Carter elnöksége, 1978 óta Washington törvényellenesnek minősítette a zsidó telepek létesítését a palesztin területeken, összhangban a témában kiadott ENSZ-határozatokkal.

Palesztin elfordulás

Érvénytelennek tekinti az Izraellel és az Egyesült Államokkal aláírt összes egyezséget a palesztin hatóság, jelentette be Mahmúd Abbász palesztin elnök arra válaszul, hogy Izrael Ciszjordánia részeinek elcsatolását tervezi. Abbász azt is egyértelművé tette, hogy készen áll a tárgyalásokra, és elkötelezte magát a zsidó állammal fennálló konfliktus megszüntetésére a kétállami megoldás mentén. – Felszólítjuk a világnak az „évszázad alkuját” elutasító országait, hogy ne csak elítélő nyilatkozatokat tegyenek ellene, hanem konkrét lépéseket is, és hozzanak szankciókat Izrael ellen, ha végrehajtja ezt a politikát, amely törvénytelen, bűnös, és amelyet büntetni kell – fogalmazott Abbász a közleményben.