Hazánk kiáll közel-keleti szövetségese mellett

Hazánk sérelmezi, hogy Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő – a tagállami egység hiánya ellenére – változatlan formában publikálta az Izraellel szemben kritikus hangvételű közös uniós nyilatkozatot – reagálta a Magyar Nemzet megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). A KKM szerint a brüsszeli viselkedés „jogi és szuverenitási szempontból is rendkívül problémás”.

Magyarország – Ausztriával együtt – elutasította az Izraellel szemben kritikus hangvételű közös uniós nyilatkozat kiadását. A Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő által a minap ismertetett dokumentum úgy fogalmaz: „Nyomatékosan kérjük Izraelt, hogy tartózkodjon a megszállt palesztin területek bekebelezésére vonatkozó, egyoldalú döntésektől, amelyek semmibe veszik a nemzetközi jogot.” A hazánkat rendszeresen kritizáló Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter ezzel kapcsolatban sajnálkozását fejezte ki, amiért Ausztria és Magyarország nem csatlakozott a többi 25 tagállamhoz az uniós külpolitika hitelessége szempontjából szerinte kiemelten fontos ügyben.

Lapunk megkeresésére ugyanakkor a KKM úgy reagált: Budapest nem ért egyet azzal, hogy az EU kritizálja a frissen megalakult izraeli kormányt. – Izrael stratégiai partnerünk a Közel-Keleten, és ahelyett, hogy az első jelzésünk az új kormányzat irányába egy negatív üzenet lenne, inkább a pozitív kommunikációra, a párbeszéd és az együttműködés fontosságára kívántuk helyezni a hangsúlyt – fogalmazott válaszában a tárca. Majd hozzáfűzte: mivel a szövegtervezet ezt nem tükrözte, ezért nem tudtuk támogatni. A KKM megjegyezte továbbá, Magyarország sérelmezi, hogy a tagállami egység hiánya ellenére Borrell főképviselő változatlan formában publikálta a nyilatkozatot. A tárca érvelése szerint ez jogi és szuverenitási szempontból is rendkívül problémás.

Asselborn egyébként korábban úgy fogalmazott: bár a jelenleg elfogadott nyilatkozat nem agresszív hangvételű és szankciókat sem helyez kilátásba, ha Izrael a tettek mezejére lép és annektálja a Jordán folyó nyugati völgyét, az egyenértékűnek tekinthető azzal, amit Oroszország tett 2014-ben a Krím félszigettel. A luxemburgi külügyér, illetve az EU a bírálataival arra reagált, hogy a Benjamin Netanjahu vezette izraeli kormány több mint 130 ciszjordániai zsidó telepet akar bekebelezni a Jordán-völgyben az Egyesült Államok közel-keleti béketerve alapján. Csakhogy a nemzetközi jog ezeket a területeket nem ismeri el a zsidó állam részeként, hanem megszállt területeknek tekinti.

Izrael az 1967-es háborúban foglalta el Ciszjordániát, a Gázai övezetet, a Golán-fennsíkot és Kelet-Jeruzsálemet. Az izraeli–palesztin békefolyamatok megalapozásának ábrándjával fellépő 1993-as oslói egyezmény értelmében ezeken a területeken napjainkban a Palesztin Nemzeti Hatóság és Izrael együttesen gyakorolja a hatalmat, a három közigazgatási egységenként eltérő felállásban. Eszerint az egész terület körülbelül 17 százalékát kitevő A zóna teljes mértékben a Palesztin Nemzeti Hatóság felügyelete alatt áll, vagyis ide hivatalosan nincs joga belépni az izraeli hadseregnek. Az A övezettől eltérően a B zónákban izraeli katonai jelenlét társul a palesztin közigazgatás mellé; ez az összes terület körülbelül 21 százalékán van így. A C zóna pedig teljes izraeli fennhatóságot jelent.

Az izraeli külügyminisztérium visszautasította az uniós bírálatokat. Gabi Askenázi izraeli külügyminiszter hivatalba lépésekor hangsúlyozta: ez a hangosbeszélő-diplomácia nem helyettesíti a baráti diplomáciai párbeszédet, és nem segíti elő azt, hogy Európa betöltse a magának szánt szerepet a világban.

Donald Trump amerikai elnöknek az „évszázad alkujaként” emlegetett béketerve egyébként az Egyesült Államok hagyományával is szakított: Jimmy Carter elnöksége, 1978 óta Washington törvényellenesnek minősítette a zsidó telepek létesítését a palesztin területeken, összhangban a témában kiadott ENSZ-határozatokkal.

Palesztin elfordulás

Érvénytelennek tekinti az Izraellel és az Egyesült Államokkal aláírt összes egyezséget a palesztin hatóság, jelentette be Mahmúd Abbász palesztin elnök arra válaszul, hogy Izrael Ciszjordánia részeinek elcsatolását tervezi. Abbász azt is egyértelművé tette, hogy készen áll a tárgyalásokra, és elkötelezte magát a zsidó állammal fennálló konfliktus megszüntetésére a kétállami megoldás mentén. – Felszólítjuk a világnak az „évszázad alkuját” elutasító országait, hogy ne csak elítélő nyilatkozatokat tegyenek ellene, hanem konkrét lépéseket is, és hozzanak szankciókat Izrael ellen, ha végrehajtja ezt a politikát, amely törvénytelen, bűnös, és amelyet büntetni kell – fogalmazott Abbász a közleményben.