A holland kormány „valószínűleg nem fogja teljesíteni” a védelmi kiadások növelésére vállalt kötelezettségét a következő négy évben, jelentette ki Ank Bijleveld holland védelmi miniszter keddi alsóházi felszólalásában. Bijleveld más parlamenti képviselők interpellációjára reagált, akik Mark Rutte miniszterelnöknek a védelmi kiadások „újrakalibrálásáról” tett nyilatkozatáról kérdezték a minisztert.
A tagállamok a 2014-es walesi NATO-csúcstalálkozón állapodtak meg abban, hogy 2024-ig a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékát védelmi fejlesztésekre fordítják.
A NATO kimutatása szerint a 30 tagállamból csupán tíz – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Görögország, Lengyelország, Bulgária, Románia, Észtország, Litvánia, Lettország és Törökország – teljesíti a 6 évvel ezelőtti megállapodás feltételeit, azaz költi a GDP legalább 2 százalékát hadászati kiadásokra.
A V4 országok közül Magyarország és Lengyelország 2017-ben átfogó haderőfejlesztési programba kezdett, utóbbi tavaly még szorosabbra fűzte együttműködését az Egyesült Államokkal. Andrzej Duda lengyel államfő szeptemberi washingtoni látogatásán bejelentette, hogy országa 32 korszerű vadászrepülőgépet vásárol az Egyesült Államoktól, Donald Trump amerikai elnök pedig azt ígérte, hogy idén 1000 fővel bővíti a Lengyelországban állomásozó 4500 fős amerikai kontingens létszámát. Magyarország 2017-ben elindította a „Zrínyi 2026” programot, melynek keretében tíz év alatt több mint 10 milliárd eurót fordít a hadsereg fejlesztésére.
A lengyel-amerikai katonai kapcsolatok fejlődésére utal a Defender Europe Plus nevű hadgyakorlat is, amely pénteken kezdődik az északnyugat-lengyelországi Drawsko Pomorskie környékén. A lengyel belügyminisztérium közlése szerint a hadgyakorlaton 6000 katona (4000 amerikai és 2000 lengyel), mintegy 100 tank, 230 egyéb harci jármű, valamint lövészdandárok és a légierő is részt vesz.
