Követ dobott Peking az állóvíznek eddig sem nevezhető nemzetközi viszonyrendszerbe azzal, hogy kedden az országos népi gyűlés állandó bizottsága megszavazta a sokat kritizált, Hongkongra vonatkozó új nemzetbiztonsági törvény. A jogszabályról először májusban lehetett hallani, a kínai parlament az éves ülésén akkor bízta meg állandó bizottságát azzal a feladattal, hogy készítsen elő egy Hongkongra kiterjedő, a közrendet biztosító jogszabályt. Ezt szavazta meg kedden a testület, amelyet Hszi Csin-ping kínai államfő is aláírt.
Az új törvény így napra pontosan huszonhárom évvel Hongkong Kínához történt visszacsatolása után, július 1-jén hatályba lép. Arról, hogy ennek milyen gyakorlati következményei lesznek, már teljesen eltérő vélemények hangzanak el. Carrie Lam, Hongkong Kína-párti kormányzója kiállt a törvény mellett, szerinte az csak a törvényszegő törpe kisebbség ellen irányul, a többség nem veszíti el alapvető szabadságjogait. Ezzel szemben az ellenzéki Demosisto párt felbomlott a törvény elfogadásának hírére. Döntésüket azzal indokolták, hogy nehezen tudnák folytatni tevékenységüket, de hozzátették, hogy tagjaik a jövőben is a demokráciapárti mozgalom frontvonalában harcolnak majd. – Többé már nem légből kapott, hogy az ember az életéért és a biztonságáért aggódjon, ha Hongkongban részt vesz a demokratikus ellenállásban – fogalmazott a párt egyik alapítója, Joshua Wong.
Az új nemzetbiztonsági törvény körül hetek óta zajló vita jól tükrözi Kína és Hongkong kapcsolatát, illetve az azt meghatározó „egy ország, két rendszer” elvet övező szélsőséges érzelmeket. Az akkor gazdaságilag igen fejlett, nyugati politikai kultúrát meghonosító déli városállam brit gyarmati státusát követően 1997. július 1-jén került vissza a Kínai Népköztársasághoz. A London és Peking által kötött kétoldalú szerződés széles körű politikai autonómiát biztosított Hongkongnaka, a kínai központi kormánynak csak a kül-, illetve a védelempolitika felett van hatalma. A megállapodás azonban a papírforma szerint csak ötven évre szól, Peking ezért puhább és keményebb eszközökkel is tesztelgeti a különleges közigazgatási terület érzékenységét. Ezekre a politikai manőverekre a hongkongiak egyre vehemensebben reagálnak, az időnként kirobbanó tiltakozási hullámok pedig az erőszakos, radikális lépéseket sem nélkülözik.
