Uniós vádak Kína ellen

Kibertámadásokat, rosszindulatú propagandát és az emberi jogok megsértését is Peking szemére vetették tegnap uniós vezetők. A körülményesen megtartott, huszonkettedik EU–Kína-csúcstalálkozón azonban az már nem derült ki, Brüsszel hogyan fordítana az inkább Pekingnek jövedelmező gazdasági kapcsolaton.

epa08501899 European Council President Charles Michel takes part in a virtual summit with Chinese Premier Li Keqiang, in Brussels, Belgium, 22 June 2020. EPA/YVES HERMAN / POOL Fotó: YVES HERMAN / POOL

Az Európai Unió és Kína vezetőinek éves találkozója ritkán kerül a címoldalra, kapcsolatuk ugyanis a legkevésbé sem mondható izgalmasnak. Szemben Washington és Peking viszonyával, az eltérő kultúrák találkozását itt nem követik nyilvános konfliktusok, szúrós Twitter-üzenetek. A közvéleményt foglalkoztató vita kimerül az emberi jogok felemlegetésével, amit egyik fél sem vesz túl komolyan: az unió kritikái elől a kínai fél udvariasan kitér, ugyanis mindkét nagyhatalom tudja, hogy a kölcsönös gazdasági függés felülírja az ideológiai különbségeket.

Idén mégis ígéretesen kezdődött az éves csúcstalálkozó előkészítése, miután az Európai Bizottság tavaly hivatalba lépett vezetője, Ursula von der Leyen kezdeményezőbb külpolitikát hirdetett. Az Egyesült Államok és Kína között elmélyülő konfliktus elvileg kedvezőbb tárgyalási pozíciót biztosítana az Európai Uniónak, feltéve, hogy a 27 tagállamnak sikerül egyeztetnie érdekeit. Ebben támogatja Von der Leyent egykori politikai közössége, a német kormány is, Angela Merkel kancellár ezért szeptemberben is vendégül látta volna Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai államfőt és az uniós vezetőket. A koronavírus-járvány azonban a kínos dátumegyeztetésig vetette vissza Európa diplomáciai offenzíváját. A július elsején kezdődő német soros elnökségre tervezett, rendhagyó lipcsei találkozót bizonytalan ideig elhalasztották, az eredetileg márciusra tervezett EU–Kína-csúcsot pedig végül csak tegnap, videókonferencián tartották meg.

Fotó: EPA/Yves Herman/Pool

Ursula von der Leyen, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő először Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnökkel, később Hszi Csin-ping államfővel folytatott megbeszéléseket. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a kereskedelmi viták mellett számos politikai kérdésről, mindenekelőtt Hongkong autonómiájáról, a nyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur tartományban élő muszlim kisebbségek elleni atrocitásokról és a koronavírus-járványról esett szó. A hongkongi helyzettel kapcsolatban Josep Borrell elmondta: az EU nem kezeli naivan Peking politikáját, és a kérdésben osztja az Egyesült Államok álláspontját, Brüsszel kiáll a déli város autonómiájáért küzdő tüntetők mellett. Ursula von der Leyen pedig úgy fogalmazott: az EU-nak Kína egyben tárgyalópartner, gazdasági versenytárs és stratégiai rivális, kapcsolatukat e három dimenzió mentén lehet értelmezni. – Az Európai Unió és Kína két teljesen eltérő rendszer, eltérő értékekkel – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke, s elmondta: ebből a rivalizálásból következik, hogy Peking kibertámadásokat és propagandát indít az unió ellen, ami a megbeszélésen is szóba került.

Az ugyanakkor nem derült ki, hogy a gazdasági kapcsolatok terén történt-e előrelépés, az évek óta görgetett kétoldalú megállapodást mindenesetre ezúttal sem írták alá a felek. Ahogyan Ursula von der Leyen utalt rá, itt az Európai Unió szabhat feltételeket, hiszen a szövetség Kína legfontosabb kereskedelmi partnere. Kérdés ugyanakkor, hogy a jelenleg inkább Pekingnek jövedelmező kapcsolatban elbillenhet-e a kereskedelmi mérleg. A The Economist brit hetilap kutatóközpontja a napokban tartott konferenciát, ahol kiderült: a koronavírussal sújtott világgazdaságban egyedül a kínai gazdaság képes a növekedésre, miközben az eurózóna zuhant a legtöbbet, a múlt évhez képest a térség gazdasága 8,3 százalékkal csökkent.