Hazánk aktív szereplője az Európa jövőjéről szóló vitának

A lényeg, hogy egy egyszeri mentőcsomagban gondolkozzunk és a válságkezelésre szánt források semmiképp se menjek a kohéziós pénzek kárára. Valamennyi V4-ország számára kiemelt jelentőséggel bír, hogy a kohéziós pénzek a költségvetés minél nagyobb részét képezzék. Amint az már többször bebizonyosodott, a visegrádiakat nem lehet megkerülni – mondta lapunknak adott interjújában Steiner Attila, a jövő heti EU-csúcstalálkozó esélyeiről szólva. Az uniós ügyekért felelős államtitkár szerint a kelet-közép-európai tagállamok hangja meg kell, hogy hallgattasson az Európa jövőjéről szóló vitában – ennek volt a példája az eheti Európa cenzúrázatlanul elnevezésű konferencia is.

„Jók az esélyeink az érdekeink érvényesítésére” Fotó: Grazmel-Photography Forrás: Igazságügyi Minisztérium

– Az óvatosság mellett politikai bravúrok is kellhetnek, jelenleg ugyanis mélyek a törésvonalak a hétéves költségvetés, illetve a helyreállítási eszköz ügyében. Mennyire erős a V4-ek álláspontja az uniós porondon? Mit várhatunk a jövő hétvégi uniós csúcstalálkozótól?

– Magyar szempontból az a legfontosabb törekvés, hogy minél erősebb legyen a visegrádi álláspont. Igazi mérföldkő, hogy a csehországi V4-es csúcstalálkozón egy közös állásfoglalást fogadtak el erre vonatkozóan. A lényeg, hogy egy egyszeri mentőcsomagban gondolkozzunk és a válságkezelésre szánt források semmiképp se menjek a kohéziós pénzek kárára. Valamennyi V4-ország számára kiemelt jelentőséggel bír, hogy a kohéziós pénzek a költségvetés minél nagyobb részét képezzék. Amint az már többször bebizonyosodott, a visegrádiakat nem lehet megkerülni. A keretköltségvetés elfogadásához pedig konszenzus kell, így értelemszerűen jók az esélyek az érdekeink érvényesítésére.

– A jogállamisági kritériumok, a jogállamiság terén milyenek az esélyek? Láthattuk, hogy a hazai rendkívüli jogrend is nagy indulatokat váltott ki Brüsszelben.

– Szerintem fontos kiemelni, hogy az egyes uniós intézmények nagyon is eltérően gondolkoznak a kérdésben. A tagállamokat tömörítő tanácsban a járványhelyzetben is mindenki a problémák megoldásával volt elfoglalva, és nem azzal, hogy más tagországokban épp milyen feltételezett aggályok vannak. Az Európai Bizottságban ellentmondásos az egyensúly, a politikai színezet itt már megjelenik, de az is látható, hogy Ursula von der Leyen elnök asszony semleges és objektív próbál maradni. Az Európai Parlamenttől azonban nem várható pozitív irányú elmozdulás. Önmagáért beszél, hogy május 14-én az európai parlamenti képviselők úgy vitáztak a magyar jogrendről, hogy Varga Judit miniszter asszony minden erőfeszítésünk ellenére sem lehetett jelen a brüsszeli ülésen.

„Jók az esélyeink az érdekeink érvényesítésére”
Fotó: Grazmel Photography

A német elnökség programjában egyébként szerepel a jogállamiság ügye, az Európai Bizottság pedig már készíti az őszre tervezett jogállamisági jelentéseit. Fontos hangsúlyozni: Magyarország ellenezte, hogy a bizottsági dokumentum legyen az alapja a tanácsban zajló vitának. A magyar álláspont következetes: kormányközi alapon kell a jogállamiságról beszélni, nem pedig a bizottság mögé bújva kellene megfogalmazni bizonyos véleményeket. Sajnos egyelőre ebben a kérdésben, a józan ésszel ellentétes irányba tartanak a folyamatok.

– Az viszont kedvezhet hazánknak, hogy a járványhelyzet látszólag a szuverenisták javára alakította a föderalista–szuverenista vitát? Eddig főként a nemzeti szinten láttunk hatékony válságkezelést.

– Úgy gondolom, hogy az EU-s intézmények is racionálisan cselekedtek, de ebben a helyzetben a helyi körülmények a meghatározók. Az Unió nem egy gyorsreagálású hadtest, nem a válságkezelés a fő funkciója, inkább lassú döntési folyamatok jellemzik. Természetes reakció volt, hogy a tagállamok maguk kezdtek el gyorsan cselekedni. A koronavírus ilyen szempontból „jó alkalom” lehet a szubszidiaritás elvének reneszánszára. Fontos tanulság továbbá, hogy az utóbbi időszakban a bilaterális és a regionális együttműködés Európa-szerte megerősödött, elsősorban a szomszédos tagállamokkal kellett egyeztetni, amikor határnyitásról vagy -zárásról esett szó. Ettől függetlenül szerintem nem dőlt el a föderalista–szuverenista vita. Ugyanis a föderatív elvek szorgalmazói, azok, akik a vita élesítésében érdekeltek, nem fognak messzemenő következtetéseket levonni a mostani válságból.

– Azt mondja, hogy eljöhet a szubszidiaritás elvének a reneszánsza. Ebben milyen szerepet tölthet be az Európa jövőjéről szóló konferencia? Magyarország mit tesz annak érdekében, hogy a polgárokat megismertessék az uniós ügyekkel?

– Az Európa jövőjéről folytatandó vitának jelentős szerepe van abban, hogy merre és hogyan halad az Európai Unió. Nem véletlen, hogy a héten Orbán Viktor miniszterelnök, Aleksandar Vucsics szerb államfő és Janez Janša szlovén miniszterelnök részvételével online nemzetközi konferenciát szerveztek az Európa jövőjéről való diskurzus jegyében, hiszen ebben a vitában a kelet-közép-európai tagállamok, de még a tagjelölt országok hangja is meg kell, hogy jelenjen.

Mi is szerveztünk nemrég egy online pilotkonferenciát, ahol Varga Judit igazságügyi miniszter és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet tiszteletbeli elnöke, Trócsányi László is felszólalt, és beszélt arról, miért is fontos, hogy Európa polgárait bevonjuk a kontinens jövőjének alakításába. Önmagában már ezek a példák is mutatják, hogy Magyarország proaktív szeretne lenni a kérdésben. Szeptemberben – amennyiben a járványügyi helyzet engedi – egy nagyobb konferenciát is rendeznénk.

Azt gondolom, hogy mi magyarok a nemzeti konzultáció révén is előnyt élvezünk, hiszen a fontos – köztük uniós – kérdésekben igenis megkérdezzük az állampolgárokat. Itthon bevett gyakorlatnak számít a közvetlen visszacsatolás a kormányzat irányába, ami akár a többi tagállamnak is jó példa lehet.

– Lezajlottak a felvételi vizsgák az Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös képzésébe, a Nemzetek Európája Karrierprogramba. Mi a tapasztalat, milyenek lesznek a jövő magyar diplomatái?

– Szerintem magáért beszél, hogy hatszoros volt a túljelentkezés a programra. Hiánypótló képzésről van szó: olyan diplomatákat nevelünk, akik képesek arra, hogy a magyar politikai szándékot közvetítsék a nemzetközi porondon. A képzés előnye, hogy nemcsak az uniós eljárásokkal ismertetjük meg a hallgatókat, hanem gyakorlati tudást is elsajátíthatnak. Olyan neves oktatókkal dolgozunk, akik valamennyien hosszú időt töltöttek Brüsszelben, dolgoztak az uniós intézményeknél. A jövő magyar diplomatája nyitott, érdeklődő szakember, aki nem csak az elméleti, de az említett gyakorlati tudással is rendelkezik.