Okostelefonokon háborúzik India és Kína

A világ legnépszerűbb közösségi médiafelülete továbbra is a Facebook, az amerikai cégnek egy júliusi felmérés szerint több mint 2,6 milliárd felhasználója van. A többi listavezető, a YouTube, a WhatsApp és a Messenger szintén népszerűek Magyarországon is, az ötödik helyen álló Wechat azonban alig ismert. Pedig ennek is több mint 1,2 milliárd felhasználója van, többségük Ázsiában és Afrikában.

A pekingi Tencent vállalat 2011-ben dobta piacra népszerű, a Messengerhez hasonló chatalkalmazását, a külföldi piacok meghódításával azonban mindig is meggyűlt a baja. Az egyre romló nemzetközi légkör ráadásul egyáltalán nem kedvez az üzletnek, a Tencent most a hatalmas lehetőségekkel kecsegtető indiai piacról kényszerül kivonulni. A két feltörekvő ázsiai nagyhatalom konfliktusa ugyanis most a technológiai szférára terjedt át, június végén India ötvenkilenc kínai mobilalkalmazás betiltásáról döntött. A rendelet hétfőn hatályossá vált, s legnagyobb vesztese a Tencent, amely tíznél több termékével volt jelen a dél-ázsiai országban, legnépszerűbb alkalmazásukat, a Wechatet a közel 700 millió indiai internetfelhasználó 23 százaléka használta. Szintén érzékenyen érinti a döntés az egész világon gyorsan terjedő Tik Tok videómegosztó oldalt, amely mintegy 120 millió indiai felhasználótól esik el.

A hivatalos magyarázat szerint a döntést nemzetbiztonsági szempontok indokolják, Újdelhi technológiai minisztériuma szerint ugyanis ezek az alkalmazások sérthetik az ország szuverenitását és veszélyeztetik az indiai kibertér biztonságát. Elemzők szerint a jobboldali Narenda Modi kormánya ezzel a lépéssel valójában az elmúlt hetekben tettlegességig fajult kínai–indiai határvitára reagált. Június közepén a két ország által vitatott, a Himalájában húzódó határszakaszon került sor egy máig tisztázatlan incidensre, amelynek során mintegy húsz indiai katona vesztette életét. Az esetet követően nagy társadalmi nyomás nehezedett a kormányra, egyebek mellett több millióan töltöttek le egy olyan okostelefon-alkalmazást, amely a kínai appokat törli az eszközről.

Valószínűleg Nyugatról is támogatták ezt a lépést, nem India ugyanis az egyetlen ország, amely a kínai technológiai iparon keresztül büntetné Pekinget. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Újdelhi döntésének bejelentésekor, július elején beszélt arról egy interjúban, hogy Washington szintén fontolóra veszi a kínai hátterű alkalmazások, mindenekelőtt a Tik Tok korlátozását, s ugyanebben az időszakban hasonló döntést hozott Ausztrália kormánya is.

Zászlólevonás

A kínai hatóságok kíséretében, helyi idő szerint hétfő reggel megkezdődött a csengtui amerikai konzulátus felszámolása. A délnyugati Szecsuan tartományban működő képviseletet Peking pénteki döntésének értelmében kellett kiüríteni, a kínai külügyminisztérium tájékoztatása szerint munkatársaik felügyelték a folyamatot, és minden rendben zajlott. Az ügy előzménye az volt, hogy Kína az amerikai kormány utasítására péntek este bezárta a houstoni főkonzulátusát, válaszlépésként Peking pedig elrendelte a csengtui amerikai képviselet bezárását. A csengtui amerikai konzulátuson szombaton még folytak az előkészületek, miközben az épület körül szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be a kínai hatóságok. A csengtui amerikai konzulátust 1985-ben nyitották meg, honlapja szerint csaknem kétszáz alkalmazottja volt a koronavírus-járvány kitörése előtt, köztük 150 helyi munkavállaló. Hatáskörébe tartozott egyebek között a Kína által 1950-ben megszállt Tibet emberi jogi helyzetének, valamint a kínai haderő mozgásának figyelése az ország nyugati részében. (MN)