Újraélesztenék az oszmán kalifátust

Az imám karddal a kezében tartotta meg az első pénteki nagy imát a Hagia Szophiában.

Törökország felhőtlen ünnepének kellett volna lennie, mégis belpolitikai csatározássá fajult, amikor múlt pénteken 86 év után először tartottak ismét muszlim nagy imát az isztambuli Hagia Szophiában. Az ügy történelmi háttere, hogy a VI. században épült egykori ortodox keresztény katedrális Konstantinápoly 1453-as oszmán kézre kerülése után majd fél évezredig mecsetként, egyben a hódítások jelképeként működött, míg 1934-ben a modern török köztársaság atyja, Mustafa Kemal Atatürk múzeummá nem nyilvánította. A török bíróság határozata után azonban június 10-én Recep Tayyip Erdoğan török elnök elrendelte, hogy a műemléket alakítsák vissza mecsetté, ezzel az épület irányítása az úgynevezett Diyanet, a török vallásügyi minisztérium hatáskörébe került. A „visszafoglalás” pedig látványosra sikerült. A pénteki imát személyesen a Diyanet feje, Ali Erbaş vezette, méghozzá meglepő módon karddal a kezében. Az imám szerint nem volt ebben semmi rendhagyó. Emlékeztetett rá, hogy a kard a hódítások jelképe, néhány évszázaddal korábban megszokott volt, hogy a vallási vezetők viselték az ima során, ő pedig szeretné újraéleszteni ezt a régi hagyományt.

Harcias retorikája nem merült ki ennyiben: szónoklatában figyelmeztetett rá, hogy átkozott mindenki, aki hozzányúl birtokaikhoz. Több sem kellett az ellenzéknek. A kemalista Köztársasági Népárt (CHP) és a nacionalista Jó Párt (IYI) is össztűz alá vette és lemondásra szólította fel Ali Erbaşt, mert szerintük kijelentését Mustafa Kemal Atatürkre értette. A Diyanet vezetője sietett magyarázkodni, hogy nem a törökök atyjára utalt, a halottakra egyébként is csak áldás szállhat, és amúgy is vita van arról, hogy a politikus milyen szerepet játszott a Hagia Szophia múzeummá alakításában. Szavait mégis általános felháborodás fogadta, hiszen Atatürk máig rendkívül népszerű Törökországban, képe ott lóg minden hivatalban, személye még az iszlamista körökben is általában támadhatatlan.

Ezután öntöttek csak igazán olajat a tűzre. A hét végén az egyik kormánypárti magazin, a Gerçek Hayat (Való Élet) olyan címlappal jelent meg, melyben a kalifátus visszaállítását sürgetik. A vörös borítón az iszlám hitvallás szerepelt arabul, majd arab, török és angol nyelven a következő felirat: „Állítsuk vissza a kalifátust! Mikor, ha nem most? Ki ha nem te?” A magazin honlapja szerint több cikkben is foglalkoztak a témával. A lap tulajdonosa Mustafa Albayrak médiavállalkozó, annak az Albayrak családnak a tagja, amelyből Erdoğan elnök veje is kikerül. Ez már azonban a kormánynak is sok volt. Az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) szóvivője, Ömer Çelik közleményben határolódott el a felvetéstől, biztosítva, hogy Törökország demokratikus és szekuláris állam. Az utolsó oszmán kalifátus végét a modern Törökország születése hozta el 1924-ben, az utolsó szultán-kalifa II. Abdul Medzsid volt, akinek máig élnek leszármazottai.