Ursula von der Leyen megugraná a generációs szakadékot

Feledy Botond Brüsszelben élő külpolitikai elemző Ursula von der Leyen évértékelőjének margóján arra figyelmeztet: a hagyományos beszéd inkább kívánságlista, mintsem szigorú értelemben vett munkaprogram. Az ígéretek végrehajtásához az Európai Bizottságnak ugyanis szüksége van az intézményi partnerekre, a tagállamok alkotta Tanácsra, illetve az Európai Parlamentre.

European Commission President Ursula von der Leyen walks during her first State of the Union address at a plenary session of European Parliament in Brussels, Belgium September 16, 2020. Olivier Hoslet/Pool via REUTERS - RC2JZI944FVV Fotó: POOL New

Az Ursula von der Leyen által elmondottak sok meglepetést nem tartalmaztak, inkább politikai hangvételű beszédet hallhattunk. Fontos előrelépés ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság a legmagasabb szinten is elkezdett beszélni a digitalizációról, a mesterséges intelligenciáról: ezek ugyanis nemcsak a fiatalokat érdeklő témák, de ma már nemzetbiztonsági, iparpolitikai, verseny- és adójogi kérdések is – nyilatkozta lapunknak Feledy Botond az évértékelő margóján. Felvetésünkre, hogy kimondhatjuk-e, a bizottsági elnök a zöld- és digitális témák sokaságával a fiatalokat akarta megszólítani, a Brüsszelben élő külpolitikai elemző óva intett.

– Ami fiatalosnak tűnik Ursula von der Leyen generációjának, az nem biztos, hogy fiatalos az éppen fia­taloknak. Talán ez az egyik legnehezebb politikai feladvány, amivel jelenleg Európa számos országában küzdenek. A korábbi politikai generációk sosem szembesültek a digitális bennszülöttek jelentette kihívással, nem volt ekkora a szakadék a felek között – fogalmazott, azt hangoztatva: egyelőre biztosan állítható, hogy még Von der Leyen sem ért célba e téren.

Kiemelt hangsúlyt kapott a külpolitika, világosak voltak az üzenetek

A külpolitikai részre reflektálva Feledy Botond elmondta: a bizottsági elnök különösen részletesen beszélt a témáról. – Hagyományos módon, területenként nézte át a fontos külpolitikai kérdéseket. Belarusz és a török–görög konfliktus, illetve Kína és Navalnij ügye is helyett kapott. Ez a fajta aprólékosság eddig nem minden évértékelőre volt jellemző – mondta. Szerinte

Von der Leyen olyan ígéreteket is tett, amelyek bizonyos határokat feszegetnek, így érdekes lesz, tudja-e majd tartani őket: ilyen például az emberi jogok terén a minősített többségű döntések kilátásba helyezése.

A szakértő úgy véli, hogy az Európai Bizottság elnöke előd­eihez képest az Egyesült Államokkal és Kínával szemben is kemény hangot ütött meg. – Uniós vezetőktől ritkán lehet hallani, de most világosan kimondta azt is, hogy az európai cégek számára a kínai piacok elérése sokkal nehezebb, mint a kínaiak számára az európaiaké – fogalmazott, hozzátéve: szintén határozott üzenet volt, hogy az EU és Kína az emberi jogokra és a demokratikus intézményekre is másként tekint.

Ursula von der Leyen első évértékelő beszéde az Európai Parlament brüsszeli épületében.
Fotó: Európai Parlament/Daina Le Lardic

Von der Leyennek európai parlamenti és tagállami szövetségesre is szüksége van

Az évértékelővel kapcsolatosan Feledy arra is figyelmeztet: kommunikációs szempontból jó eszközről van szó, de nem szabad elfelejteni, hogy a jogszabály-kezdeményezésért felelős bizottság keze nem teljesen szabad, vagyis az elnök asszony ígéreteihez kellenek az intézményi partnerek (a parlament és a tanács), hogy azokból tényleges jogszabály és kézzelfogható eredmény legyen.

– Ez inkább egy kívánságlista, mintsem szigorú értelemben vett programbeszéd – mondta.

Összehasonlítva az amerikai elnök hasonló évértékelőjével (a brüsszeli éves beszéd ötlete is az Egyesült Államokból jön), az uniós bizottság mindenkori elnöke merőben más közjogi felelősség birtokában beszél: utóbbi nem egy közvetlenül választott vezető, ennek megfelelően kisebb a politikai mozgástere is – húzta alá az elemző.