Az Ursula von der Leyen által elmondottak sok meglepetést nem tartalmaztak, inkább politikai hangvételű beszédet hallhattunk. Fontos előrelépés ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság a legmagasabb szinten is elkezdett beszélni a digitalizációról, a mesterséges intelligenciáról: ezek ugyanis nemcsak a fiatalokat érdeklő témák, de ma már nemzetbiztonsági, iparpolitikai, verseny- és adójogi kérdések is – nyilatkozta lapunknak Feledy Botond az évértékelő margóján. Felvetésünkre, hogy kimondhatjuk-e, a bizottsági elnök a zöld- és digitális témák sokaságával a fiatalokat akarta megszólítani, a Brüsszelben élő külpolitikai elemző óva intett.
– Ami fiatalosnak tűnik Ursula von der Leyen generációjának, az nem biztos, hogy fiatalos az éppen fiataloknak. Talán ez az egyik legnehezebb politikai feladvány, amivel jelenleg Európa számos országában küzdenek. A korábbi politikai generációk sosem szembesültek a digitális bennszülöttek jelentette kihívással, nem volt ekkora a szakadék a felek között – fogalmazott, azt hangoztatva: egyelőre biztosan állítható, hogy még Von der Leyen sem ért célba e téren.
Kiemelt hangsúlyt kapott a külpolitika, világosak voltak az üzenetek
A külpolitikai részre reflektálva Feledy Botond elmondta: a bizottsági elnök különösen részletesen beszélt a témáról. – Hagyományos módon, területenként nézte át a fontos külpolitikai kérdéseket. Belarusz és a török–görög konfliktus, illetve Kína és Navalnij ügye is helyett kapott. Ez a fajta aprólékosság eddig nem minden évértékelőre volt jellemző – mondta. Szerinte
Von der Leyen olyan ígéreteket is tett, amelyek bizonyos határokat feszegetnek, így érdekes lesz, tudja-e majd tartani őket: ilyen például az emberi jogok terén a minősített többségű döntések kilátásba helyezése.
A szakértő úgy véli, hogy az Európai Bizottság elnöke elődeihez képest az Egyesült Államokkal és Kínával szemben is kemény hangot ütött meg. – Uniós vezetőktől ritkán lehet hallani, de most világosan kimondta azt is, hogy az európai cégek számára a kínai piacok elérése sokkal nehezebb, mint a kínaiak számára az európaiaké – fogalmazott, hozzátéve: szintén határozott üzenet volt, hogy az EU és Kína az emberi jogokra és a demokratikus intézményekre is másként tekint.
Fotó: Európai Parlament/Daina Le Lardic
Von der Leyennek európai parlamenti és tagállami szövetségesre is szüksége van
Az évértékelővel kapcsolatosan Feledy arra is figyelmeztet: kommunikációs szempontból jó eszközről van szó, de nem szabad elfelejteni, hogy a jogszabály-kezdeményezésért felelős bizottság keze nem teljesen szabad, vagyis az elnök asszony ígéreteihez kellenek az intézményi partnerek (a parlament és a tanács), hogy azokból tényleges jogszabály és kézzelfogható eredmény legyen.
– Ez inkább egy kívánságlista, mintsem szigorú értelemben vett programbeszéd – mondta.
