Görögország állig felfegyverkezik a törökök miatt

Az erőfitogtatás ellenére a háború valószínűtlen a NATO-szövetségesek között.

Fotó: Philip Hills Forrás: flickr.com

Görögország növeli védelmi költségvetését, újabb fegyvereket vásárol, tizenötezer új katonát toboroz – jelentette ki szombati évértékelő beszédében Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök. Bevásárlólistája hosszúra nyúlik: új vadászgépekkel, hadihajókkal, helikopterekkel, torpedókkal, páncéltörőkkel, rakétákkal bővítenék a hadsereget. A beszerzésekre a következő tíz évben mintegy tízmilliárd dollárt szánnának. Hogy ki lehet az üzlet nagy nyertese?

– Mindenkinek jut a tortából egy szelet, de a legnagyobb Franciaországnak

– nyilatkozta a Politico európai kiadásának egy görög tisztségviselő.

Bizonyára téma volt már a beszerzés a görög kormányfő és Emmanuel Macron francia államfő eheti korzikai találkozóján is. Athén elsősorban 18 darab Rafale negyedik generációs vadászgépet vásárolna a franciáktól, de elöregedő Mirage-2000 flottáját is fenntarthatja. Ezenkívül több fregattal is megerősítenék a haditengerészetüket, melyben ugyancsak kedvező ajánlatra számítanak Párizstól. A Politico még torpedók beszerzését, az Apache helikopterek fejlesztését említi a tervek között. Az F–16-os vadászgépflotta modernizálásáról több mint 1,5 milliárd dollártért pedig már korábban megegyeztek az amerikaiakkal, bár ez a program 2027-ig húzódik. A lap forrásai még a hagyományos nagy fegyvergyártókat, így az Egyesült Államokat, Németországot, Spanyolországot, Hollandiát említi a lehetséges partnerek között.

A görög kormány eddig sem félt a zsebébe nyúlni, ha a hadseregről volt szó. Görögország már eddig is azon kevés ország közé tartozott, amely teljesítette, sőt meg is haladta a NATO javaslatát, hogy a GDP-je legalább két százalékát fordítsa védelmi költségvetésére. A katonai szövetség statisztikái szerint

tavaly például 2,28 százalékot fordítottak hadseregre, de hosszú évek óta hasonló számokat tudnak felmutatni, messze megelőzve az 1,28 százalékos európai átlagot.

Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy a 2008-ban kirobbant válság alaposan megviselte a görög gazdaságot is. A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint míg a krízis előtt már a tízmilliárd dollárt ostromolta a görög védelmi költségvetés, addig tavaly alig haladta meg ennek a felét, az ötmilliárd dollárt. A görög hadsereg tehát a várható pénzfröccsel is csak visszakapaszkodik oda, ahol már korábban állt.

A görög fegyverkezési tervek mögött az áll, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjében talált földgáz miatt ismét komolyan összeakadtak Törökországgal. Mindkét fél hangosan veri a harci dobokat, az utóbbi hetekben számos hadgyakorlatot rendeztek a térségben, legutóbb a török hadsereg jelképesen a kizárólag általuk elismert Észak-ciprusi Török Köztársasággal gyakorlatozott közösen.

Persze nem maradtak adósok a görögök sem, akik ugyancsak erőt fitogtattak, amihez többek között a franciák is társultak. Mint a fentiekből látszik, támogatásuknak megvan az ára. A hadseregek összehasonlításával kísérletező Globalfirepower.com honlap Görögországot a 33., Törökországot a 11. helyre sorolja, és adatbázisuk szerint a törökök lényegében minden mutatóban felülmúlják a görögöket. Az összevetés azonban alapvetően értelmetlen, már csak azért is, mert

két NATO-tagállam szembenállásáról van szó, így a nyílt fegyveres konfliktus köztük teljesen valószínűtlen.

Mint azt lapunknak korábban Egeresi Zoltán Törökország-kutató elmondta, a hadműveletek, a fegyverkezés nyomásgyakorlásnak jó eszközök, de egyik fél sem kockáztatná meg a háborút, ráadásul biztosan beavatkozna az Egyesült Államok is.

A NATO máris dolgozik a békítésen, de legalábbis olyan rendszer kidolgozásán, amellyel elkerülhetők a balesetek, amelyek ilyen feszült helyzetben, mikor török és görög F–16-osok egymással fogócskáznak, előfordulhatnak.