Lassú, de biztos dominóhatás Jeruzsálemben

Nem követte azonnali dominóhatás, viszont az arab államok lázadása is elmaradt, mikor az Egyesült Államok 2017 végén nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetése mellett döntött. Ha a változás lassú is, fontosabb, hogy visszafordíthatatlan.

Birds fly on a foggy day near the Dome of the Rock, located in Jerusalem's Old City on the compound known to Muslims as Noble Sanctuary and to Jews as Temple Mount, Jerusalem, January 2, 2018. REUTERS/Ammar Awad - RC1FAC4E2C00

Palesztina viszont közben kétségbeesetten küzd, hogy útját állja a folyamatnak. Szerbia és Koszovó bejelentése után ismét azzal fenyegetőztek, hogy döntésük ára a kapcsolatok megszakítása a palesztinokkal. Csakhogy úgy tűnik, ez már egyre kevesebbeket riaszt el, beleértve az arab államokat is, amelyektől legfeljebb néhány elítélő nyilatkozatra futja. Sőt a palesztinokat ért megannyi csapás után augusztus elején az Egyesült Arab Emírségek a harmadik arab államként – Egyiptom és Jordánia után – hivatalosan is felvette a kapcsolatokat Izraellel. Habár korábban többek között Marokkó, Bahrein, Szudán, Omán neve is felmerült, az amerikai nyomás ellenére példájukat egyelőre senki nem követte. Egyelőre kivár Szaúd-Arábia is, a híradások szerint Szalmán szaúdi király vasárnap telefonon egyeztetett Donald Trumppal, melynek során a kétállami megoldás fontosságát hangsúlyozta.