Mintha zavarodottság futott volna át Alekszandar Vučić szerb államfő arcán, mikor Donald Trump amerikai elnök pénteken bejelentette a Fehér Házban, hogy Szerbia 2021 júliusában Jeruzsálembe költözteti izraeli nagykövetségét. Belelapozott az asztalon heverő szerződésbe, kissé tanácstalanul kinézett oldalra, majd tétován hajába túrt – mintha meglepte volna, hogy mit is írt alá.
Bármi is állt a háttérben, úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok és Guatemala után Szerbia lesz a harmadik ország, amely Jeruzsálemben nyitja meg nagykövetségét. A negyedik a muszlim többségű Koszovó lehet; Avdullah Hoti koszovói miniszterelnök nemcsak arra tett ígéretet, hogy elismerik a zsidó államot, de arra is, hogy külképviseletüknek Jeruzsálem ad majd otthont. Donald Trump így két legyet ütött egy csapásra: a pénteken tető alá hozott gazdasági együttműködéssel új életet lehelt a szerb-koszovói megbékélésbe, és ennek margóján újabb diplomáciai győzelmet aratott a zsidó államnak. – A béke köre egyre bővül – fogalmazott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, reményét fejezve ki, hogy ehhez újabb országok csatlakoznak majd.
Pedig miután 2017 végén óriási nemzetközi vihart kavarva az amerikai elnök bejelentette, hogy Jeruzsálembe költözteti a nagykövetséget, lépését nem követte dominóhatás. Még az Egyesült Államok legközelebbi szövetségesei is ódzkodtak követni példáját,
az elmúlt három évben mindössze egyetlen apró közép-amerikai állam, Guatemala lépett a nyomába.
Mások legfeljebb az ígéretekig jutottak. Honduras elismerte ugyan Jeruzsálemet a zsidó állam fővárosaként, de nagykövetségének átköltöztetése még várat magára. Jair Bolsonaro brazil elnök többször jelezte elkötelezettségét, az eredeti tervek szerint idén már meg kellene nyitnia kapuit az új külképviseletnek a szent városban, ám ennek semmi jele. Csehországban ugyancsak régóta terítéken van a kérdés, felmerült a lehetőség Paraguayban és Romániában is, de döntés még sehol nem született az ügyben.
Legfrissebb fejleményként a hétvégén még a keresztény többségű, kelet-afrikai Malawi nemrégiben megválasztott elnöke is kilátásba helyezte, hogy szorosabbra fűzi a kapcsolatokat Izraellel, aminek keretében Jeruzsálemben nyitna nagykövetséget.
Ha a változás nem is gyors, de ami fontosabb: úgy tűnik, visszafordíthatatlan. Már az amerikai demokraták elnökjelöltje, Joe Biden is világossá tette kampányában, akkor is marad minden a régiben, ha őt választják meg novemberben. Mi sem jelzi jobban a fordulatot, hogy Szerbia 2017-ben az ENSZ-ben még elítélte azt az amerikai döntést, melyet most, két évvel később már követett. Ráadásul a nagykövetség átköltöztetése csak a jéghegy csúcsa, ettől függetlenül számos állam, köztük Magyarország is gazdasági képviseletet nyitott Jeruzsálemben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyébként azt többször igyekezett leszögezni, hogy a magyar nagykövetség marad Tel-Avivban, Magyarország elkötelezett a izraeli-palesztin kétállami megoldás mellett, és a gazdasági képviselet nyitása Jeruzsálemben nem a palesztinok ellen irányul.
