Az uniós integráció ügye hasonlóképp bonyolultnak bizonyul. Emlékezetes az is, hogy az EU-tagállamok egy része hajlamos a szkepticizmusra a nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatosan: 2019 októberében – még a Von der Leyen-bizottság hivatalba lépése előtt – Franciaország, Hollandia és Dánia is megvétózta a tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával. A patthelyzet feloldását követően Várhelyi Olivér egy lapunknak adott interjújában kijelentette: szerencsére Albánia és Észak-Macedónia is nagyon érett választ adott a történtekre, nem döntöttek úgy, hogy hátat fordítanak Európának. Ennek épp az ellenkezője történt, és felgyorsították a reformfolyamatokat – fogalmazott a magyar biztos.
A bolgár–észak-macedón konfliktus megoldásához hozzáárulhat az EU és a Nyugat-Balkán november 10-én esedékes – a vírus miatt feltehetőleg virtuális – találkozója a berlini folyamat égisze alatt.
A kormányközi együttműködést még 2014-ben hívták életre abból a célból, hogy előmozdítsa a Balkán uniós integrációját. Az EU-csatlakozási tárgyalásokat már folytató Szerbia, illetve Montenegró, valamint Észak-Macedónia, Albánia és a potenciális tagjelölt országok, Bosznia-Hercegovina és Koszovó is tagjai a kezdeményezésnek. A V4-ek érdekeit ebben a formátumban Lengyelország képviseli.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!