Akadálypályára hasonlít az EU nyugat-balkáni bővítése

Újra akadályokba ütközik a nyugat-balkáni EU-integrációs folyamat: a hónapok óta vétóval fenyegető Bulgária a minap ismét nyelvi és történelemértelmezési különbségeket emlegetett fel Észak-Macedóniával összefüggésben. A tagállamok november elején fogadnák el hivatalosan a csatlakozási kerettervet mind Szkopje, mind Tirana esetében, Szófia ezt vétózná meg. Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítési és szomszédságpolitikai biztosa még október elején arra emlékeztette a viszályos feleket, hogy mindketten érdekeltek a probléma megoldásában.

Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos Szkojéban, 2020. október 7-én. Fotó: Robert Atanasovski Forrás: Európai Bizottság

Eldurvulni látszik a bolgár–észak-macedón diplomáciai csatározás, Szófia akár megvétózná a Szkopjéval való uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését

– adták hírül brüsszeli források azt követően, hogy a tagállamok EU-nagyköveteinek szerdai ülésén előkerült, majd vitába torkollott a kérdés. A huszonhetek még tavaly márciusban egyeztek meg róla, hogy Észak-Macedónia és Albánia megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. A tárgyalási kerettervet az Általános Ügyek Tanácsának november 10-i ülésén fogadnák el, ezt vétózná meg Bulgária elsősorban az Észak-Macedóniával fennálló nyelvi és történelemértelmezési különbségekre hivatkozva.

A bolgárok még augusztusban juttattak el egy dokumentumot az EU-államoknak, amelyben kreáltnak nevezték a macedón identitást, mondván: annak a mai formáját a jugoszláv kommunisták alakították ki, az uniós csatlakozási folyamatnak pedig nem szabad legitimálnia az autoriter rezsimek hagyatékát. E történelemfelfogás szerint a mai Észak-Macedónia szláv lakossága bolgár etnikumú, s a mindenkori nagyhatalmak geopolitikai érdekei nyomán nem egyesülhetett soha a bolgár nemzet.

Szófia a bolgár eredetet és közös történelmet szeretné viszontlátni az oktatásban és a hivatalos kommunikációban is. A második világháborúban a németekkel szövetséges Bulgária elfoglalta a jugoszlávoktól Macedóniát, amit a macedón történetírás ugyanakkor a bolgár fasiszta megszállás időszakának nevez. A mai macedón identitás ezen bolgárellenes elemét nevezi Szófia kreáltnak.

Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos Szkopjéban, 2020. október 7-én.
Fotó: Robert Atanasovski/Európai Bizottság

Várhelyi Olivér: Lehet megoldást találni a problémára

Elemzők szerint a görög–macedón névvitához képest a bolgár–észak-macedón csörte keményebb dió, ugyanis mindkét ország identitásértelmezését alapjaiban érinti. 2017-ben egy különbizottság is létrejött az ellentét rendezésére, de források szerint az elmúlt időszakban ez gyakorlatilag nem végzett munkát.

Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja október elején járt Szkopjéban, ahol kiemelte: a bolgár és észak-macedón félnek egyaránt érdeke, hogy mielőbb megoldást találjanak a vitás kérdésekre. A probléma komoly, de lehet rá megoldást találni – húzta alá.

Az Ursula von der Leyen vezette, geopolitikainak nevezett uniós bizottság irányadó programja a nyugat-balkáni bővítés, ami mindenkori magyar külpolitikai érdek is. A testület 2019-es hivatalba lépését követően új bővítési módszertant dolgozott ki, és a koronavírus-válság közepette sem engedte el a balkáni államok kezét. A munkát nagyban nehezítik ugyanakkor a régióra jellemző történelemértelmezési dilemmák, egy-egy ilyet ugyanis évtizedekbe telhet megoldani.

Észak-Macedónia NATO-tagságát jelképezi a felvont lobogó a katonai szövetség épülete előtt.
Fotó: NATO

Az EU is hajlamos a megosztottságra a kérdésben

Utóbbira volt példa a már említett névvita a macedón és görög fél között, ez 1991 óta folyt, tehát azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, ezért a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnak elő. A vita megoldásaként Észak-Macedónia lett a jugoszláv utódállam neve, s megnyílt előtte az euroatlanti integráció lehetősége is: tavaly februárban beért az eddig a görögök által blokkolt NATO-csatlakozási folyamat.

Az uniós integráció ügye hasonlóképp bonyolultnak bizonyul. Emlékezetes az is, hogy az EU-tagállamok egy része hajlamos a szkepticizmusra a nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatosan: 2019 októberében – még a Von der Leyen-bizottság hivatalba lépése előtt – Franciaország, Hollandia és Dánia is megvétózta a tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával. A patthelyzet feloldását követően Várhelyi Olivér egy lapunknak adott interjújában kijelentette: szerencsére Albánia és Észak-Macedónia is nagyon érett választ adott a történtekre, nem döntöttek úgy, hogy hátat fordítanak Európának. Ennek épp az ellenkezője történt, és felgyorsították a reformfolyamatokat – fogalmazott a magyar biztos.

A bolgár–észak-macedón konfliktus megoldásához hozzáárulhat az EU és a Nyugat-Balkán november 10-én esedékes – a vírus miatt feltehetőleg virtuális – találkozója a berlini folyamat égisze alatt.

A kormányközi együttműködést még 2014-ben hívták életre abból a célból, hogy előmozdítsa a Balkán uniós integrációját. Az EU-csatlakozási tárgyalásokat már folytató Szerbia, illetve Montenegró, valamint Észak-Macedónia, Albánia és a potenciális tagjelölt országok, Bosznia-Hercegovina és Koszovó is tagjai a kezdeményezésnek. A V4-ek érdekeit ebben a formátumban Lengyelország képviseli.