Nehéz napjaikat élik a török kapcsolataink

Törökországnak együtt kell működnie az EU-val, és természetesen az uniónak is Törökországgal ahhoz, hogy a mostani válsághelyzetet rendezni tudjuk – mondta lapunknak adott interjújában Várhelyi Olivér. A bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar biztos a Magyar Nemzetnek arról is beszélt: kinevezésekor sok feladatot szabott ki magának, de most leginkább az észak-macedón és albán tárgyalások megkezdésére, illetve a májusi, Zágrábban megrendezendő EU–Nyugat-Balkán-csúcsra össz­pontosít.

Az EU magyar bővítési biztosa szerint Ankarára stratégiai partnerként kell tekintenünk Fotó: Európai Bizottság

Az EU magyar bővítési biztosa szerint Ankarára stratégiai partnerként kell tekintenünk
Fotó: Európai Bizottság

– Az Európai Bizottság a minap közzétett országjelentéseket, amelyek alapján a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta Albániával és Észak-Macedóniával. Reális várakozás-e, hogy a múlt októberi kudarc után az állam- és kormányfők akár már a március végi uniós csúcstalálkozón rábólintsanak erre?

– A két jelentés is teljesen világossá teszi, hogy Albánia és Észak-Macedónia egyaránt teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket a tagállamok már 2018-ban rögzítettek. Az Európai Bizottság épp emiatt javasolta a tagállamok tanácsának, hogy mielőbb hozzon döntést és nyissa meg a csatlakozási tárgyalásokat. Szerencsére a tavaly októberben történtekre Albánia és Észak-Macedónia is nagyon érett választ adott, nem döntöttek úgy, hogy hátat fordítanak Európának. Ennek épp az ellenkezője történt, és felgyorsították a reformfolyamatokat. Kézzelfogható és konkrét eredményeik vannak a leginkább kihívást jelentő területeken, például a szervezett bűnözés vagy a kábítószer-kereskedelem elleni fellépés kérdésében. Mindkét ország komoly teljesítményt mutatott fel, ez alapján gondolom úgy, hogy bízhatunk a jövőbeli helytállásukban. Szerintem konkrét dátumokról még nem érdemes beszélni; most az a legfontosabb, hogy célba érjen az a soklépcsős folyamat, amit elindítottunk. A horvát EU-elnökség egyébként folyamatosan dolgozik azon, hogy már márciusban döntés születhessen, a bizottság pedig mindenben a segítségükre lesz. Az előttünk álló néhány hétben mindent el fogunk követni a siker érdekében. Mindenképp még a májusi, Zágrábban megrendezendő EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó előtt meg kell indítani a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával.

– Ezek az országok tehát a történtek ellenére sem fordítottak hátat Euró­pának. Mennyire volt nehéz motiválni őket a kudarcot követően?

– Még a folyamat elején járunk, nehéz kész tényekről beszélni. Egészen biztos ugyanakkor, hogy az észak-macedón és az albán társadalom is megérezte ezt a hullámvölgyet. Észak-Macedóniában a kormány is belebukott az ügybe. Hadd emeljem ki azt is, hogy amikor az új Euró­pai Bizottság munkába állt, rögtön küldtük a pozitív üzeneteket, és kijelentettük, hogy a Nyugat-Balkán uniós integrációját – ellentétben az előző uniós biztosi testülettel – prioritásként kezeljük. Ezek az üzenetek lassan, de biztosan célba érnek. A szavakat persze tetteknek is követniük kell. Albániából és Észak-Macedóniából is figyelik, hogy eredményre vezet-e mindaz, amit az elmúlt hónapokban mondtunk.

– Ehhez a tavaly októberben még szkeptikus államok, Franciaország, Dánia és Hollandia támogatása is kell. Ön valamennyi ország képviselőivel tárgyalt már. Mit gondol, változhatnak az álláspontok, van ok az optimizmusra?

– Óvatosan vagyok optimista. Nagyon-nagyon óvatosan. Még mindig folyamatosak a tárgyalások és az egyeztetések. Eddig két jelentést mutattunk be, mindkettő az eddigiektől eltérő megközelítést tükröz – mégpedig azt, hogy az uniós tagállamok számára is hitelessé kell tenni a bővítési folyamatot. Az új metodológia bemutatásakor is ezt hangsúlyoztuk. Csak remélni tudom, hogy az érveink célt érnek ezekben az országokban és végül igent mondanak majd a tárgyalások megkezdésére.

– Az Európai Bizottságnak a visegrádi országokkal könnyebb a dolga, ők következetesen kiállnak a Nyugat-Balkán mielőbbi integrációja mellett.

– A V4-ek külügyminiszterei a múlt héten Prágában is nagyon pozitív üzenetet küldtek a nyugat-balkáni államoknak. Számomra nem kérdés, hogy ez a találkozó a jó irányba tolta a vitát. Nemcsak hogy ismét elköteleződtek a térség uniós integrációja mellett, de a jelenlévő nyugat-balkáni országok külügyminisztereinek azt is közvetítették, hogy a bizottság új bővítési metodológiája alapján tényleg esély mutatkozik az uniós perspektívára. Természetesen azzal a kikötéssel együtt, hogy mindez nem ingyen van: teljesítményre van szükség az előrelépéshez. A visegrádi országok ebből a szempontból pedig akár például is szolgálhatnak a Nyugat-Balkánnak, elvégre maguk is átestek a csatlakozási folyamaton. Nekem mindenesetre az a feladatom, hogy minden uniós tagországot meggyőzzek arról, nekik is hasznos a Nyugat-Balkán integrációja. Fontos azt is hangsúlyoznom: jelenleg egyáltalán nem konfrontatív a tagállamok közötti, bővítésről szóló vita. A kezdetektől fogva célom volt, hogy az efféle szembenállásnak ne legyen helye, ugyanis a konfrontáció sosem eredményez megállapodást. Az előző bizottság rossz gyakorlata volt, hogy ekkora súlyú ügyben egyes tagállamok ellenében próbált dolgozni.

Fotó: Reuters

– Korábban említette, hogy szeretné, ha 2024 végéig – a jelenlegi mandátumuk lejártáig – legalább egy nyugat-balkáni állam EU-taggá válna. Rendkívül széles a portfóliója. Megfogalmazott már hasonló célkitűzéseket más ügyekben is?

– Ez az ígéret már a szakbizottsági meghallgatásomon elhangzott, azonban félrefordították. Pontosan azt szeretném, ha a mandátumom végére lenne legalább egy olyan állam a Nyugat-Balkánon, amelyik készen áll a csatlakozásra. Közérthetőbben ez azt jelenti, hogy az adott ország a csatlakozási tárgyalásokat már befejezte. Ezt a célt tűztem ki magamnak. Egyébként elég hosszú az önmagam által kiszabott feladatok listája, de most leginkább az észak-macedón és albán tárgyalások megkezdésére, illetve a májusi EU–Nyugat-Balkán-csúcsra koncentrálok. A zágrábi események sok új elemet tudnak majd képbe hozni, ezek pedig akár jelentősen gyorsíthatják a bővítési folyamatot.

– Nemrég Kijevben járt, ahol a nemzeti kisebbségek, így a magyarok és a románok képviselőivel is találkozott. Az Európai Bizottság kapott-e bármilyen garanciát az ukrajnai vezetéstől arra vonatkozóan, hogy a vitatott jogszabályok kapcsán a kisebbségi szempontok is érvényesüljenek?

– Az Európai Bizottság nem tehet mást, minthogy számonkéri az európai értékeket. Márpedig a kisebbségek védelme európai érték. Ezt minden tárgyalópartner előtt világossá tettem. Kijevben azt láttam, hogy az ukrán fél is érti ezt, sőt kész tenni érte. A vitatott jogszabályok kapcsán olyan megoldásra törekszünk, amely a kisebbségek számára is elfogadható. Az EU-nak és Ukrajnának is érdeke, hogy a kérdést minél gyorsabban és hosszú távra tudjuk rendezni. A bizottság minden tőle telhetőt megtesz, hogy megtaláljuk a megoldást.